Beregszász még mindig többségében magyar lakta település, tehát nyelvproblémák nem szólnak közbe. Az egyetlen kellemetlenség a határon éri a magyart, de nem kell megijedni, az ukrán határőr nem szörnyeteg, csak a velejéig korrupt. Nagyjából megsaccolja, hogy mennyi „szajré” van az autóban, és mond egy „vámköltséget”. Nem csillagászati összegekről van szó, hanem 200-300 forintokról, és ötszázasból visszaad.
Irány beregszászi piac! Ott ugyanis fél áron lehet hozzájutni a márkás ruházatokhoz, melyek eredetiségét nem érdemes firtatni, a lényeg, hogy jó minőségűek, és a kínálat parádés, a Diesel farmertől az Adidas papucsig minden megtalálható. Menő „svájci” órákat például az eredeti ár töredékéért meg lehet vásárolni. Egy konkrét összehasonlítás: a jó minőségű Nemiroff vodkát Debrecenben 5000 forintért árulják a bevásárló központokban, addig a beregszászi piacon 1200-ért beszerezhető, és az kivételesen nem hamis. Negyed áron adják például a parfümöket, hogy további tippet adjunk, mi kerüljön szenteste a fa alá.
Ha már tele a tank és a csomagtartó, akkor a maradék grivnyát érdemes vendéglőben hagyni. Beregszászon van belőle sok, szép és elegáns, a debreceni árakhoz képest aprópénzért kínálják azt, mi szem-szájnak ingere. Az ukrán sör minőségében vetekszik a magyarral, árban azonban mesze elmarad tőle, naná, hogy van keletje a magyar benzinturisták körében.
