Tudom, hogy szomorú, de barátokat szeretnék vásárolni a 7 éves beteg kislányomnak (1. oldal)

Ne ítélj el kérlek..Csak olvasd el a történetem!Megkésett beszédfejlődésű, tehát egy 2-3 éves kisgyermek szintjén tud beszélni, néha nehéz megérteni, de nagyon szeretne valakivel játszani a nyáron. Szeret a szabadban lenni (van egy trambulinunk, hintánk és medencénk), szeret színezni, babázni. Egész idő alatt itthon maradnék én is. 10 dollárt ajánlok óránként, 1-2 alkalommal hetente. Rugalmas vagyok az időbeosztást illetően, csak annyit kérek, ha azt mondod, hogy jössz, akkor gyere is, mert nem szeretném a reményeit összetörni. (...)"i

Több száz ember reagált a hirdetésre. Voltak, akik együttérzésükről biztosították a családot, voltak, akik meg is könnyezték a helyzetüket. Voltak sorstársak, akik hasonlóan elkeseredettek a barátok hiánya miatt. Nagyon sokan megosztották, hogy a saját gyerekkorunkban hogyan vészelték át a magányosságot. Több anyuka is jelentkezett, hogy közös játszónapot szervezzenek a gyerekekkel, természetesen teljesen ingyen.

És voltak, akik megkérdőjelezték a kezdeményezést. Mert szerintük igaz barátot nem lehet hirdetéseken keresztül szerezni, vagy pénzért venni és egy anya nem tehet ilyen a gyermekével.

Egy speciális nevelési igényű gyermeket nevelni önmagában is nehéz. Az ember mindent megtesz, minden időt és pénzt rászán a fejlesztés érdekében. Persze a gyerek boldogsága ugyanúgy fontos (mint minden szülő számára)! A szívünk szakad meg, ha azt látjuk, hogy gúnyolják, bántják, nem fogadják el és nem barátkoznak vele. Én megértem ezt az anyukát, hiszen magam is sokszor jártam ebben a cipőben. A speciális gyerekeknek is nagyon fontos a barátkozás, hogy érezzék, elfogadják őket, semmiben nem kevesebbek és rosszabbak másoknál. Én ezért sokszor kerestem már SNI-s szülők és gyerekeik társaságát. Mert elfogadóbbak, mert tudják, min megyünk keresztül, hiszen ők ugyanebben élnek minden nap.