Korán örülnek a klímaváltozás-szkeptikusok, ha a legújabb kutatásokra mutatnak, melyek arról árulkodnak, hogy az esőerdők is szén-dioxidot termelnek. A Földet az emberiség veri szét és lassan a párizsi klímaegyezmény is elégtelen, kezdhetjük megszokni a gigahurrikánokat.
Közhelyszámba megy a tudósok figyelmeztetése, hogy az emberiségnek vissza kell fognia az üvegházhatású gázok termelését, mert lassan élhetetlenné válik a Föld. A világ vezetői pedig hiába tesznek a párizsi klímaegyezményhez hasonló vállalásokat, hogy megóvják a környezetet, már a természet is az ember ellen dolgozik.
A NASA és a Coloradói Állami Egyetem szakértői legfrissebb, a hurrikánokról és az el Nino-hatásról szóló elemzésükben ugyanis megdöbbentő felismerésre jutottak: noha azt hitték, hogy a különböző szabályozások eredményeképp a légkör szén-dioxid-telítettsége elérte a csúcsát és nem nő tovább, az új mérések azt mutatják, hogy az elmúlt két évben annyi volt a légkörben az üvegházhatású gázból, amennyi az ezt megelőző kétezer évben még soha.
Négy gigatonnával nőtt a szén-dioxid jelenléte a légkörben, ez 50 százalékkal nagyobb a 2011-ben mértnél. Ráadásul eközben az emberi eredetű kibocsátás 2 gigatonnával csökkent. Az igazán aggasztó az, hogy tehát nem az emberiség "pumpálta tele" a levegőt a fosszilis anyagok égetésével, hanem az esőerdők. A dél-amerikai, afrikai és ázsiai esőerdők 6 gigatonnányi szén-dioxidot eresztettek ki magukból - írja a Quartz.
Nem a Föld öl meg minket, hanem fordítva
Elsőre tehát úgy tűnhet, hogy azon klímaszkeptikusoknak van igazuk, akik tapsoltak örömükben, amikor Donald Trump amerikai elnök kiléptette országát az ENSZ klímavédelmi egyezményéből. Ellenkezőleg: bizonyíthatóan nem arról van szó, hogy a Föld életében váltják egymást a felmelegedő és a jeges periódusok, így viszont már óriási bajban van az emberiség - és csak maga tehet róla,írja a napi.hu
A jelenség oka valószínűleg az, hogy az egyre melegebb és szárazabb klíma okozza azt, hogy az esőerdők is "beleálltak" a légkörgyilkolási versenybe. A fotoszintézis ugyanis bonyolultabb folyamat annál, mint hogy a napfény és a víz hatására a növények megkötik a szén-dioxidból a szenet, egy sor más tényező is befolyásolja azt. Például a levegő kémiai összetétele, de fontos az is, hogy - a közhiedelemmel ellentétben - a növények is lélegeznek és oxigénre van szükségük az életben maradáshoz. A szén-dioxid-felvétel utáni oxigénkibocsátás "csak" melléktermék.
A nagy melegben sok faj nem tudja kinyitni gázcserenyílásait - a sivatagi növények általában ilyenek - és éjszaka szén-dioxidot bocsátanak ki. Ha szárazabbak a körülmények, erősebb a napsütés vagy melegebb van, akkor kevesebb szén-dioxidot kötnek meg a fotoszintézis során. Éjszaka viszont többet bocsátanak ki. Leegyszerűsítve: most már olyan meleg van, hogy a növények üvegházhatású gázokat "izzadnak".
