Putriban nőt fel, ma már Neurobiológus.. Ő Kocsis Krisztián egy roma fiú a mecseki putriból
Egy putriban élt…
Azt tudja, hogy sokan laktak egy szobában, hogy örökké fázott és hogy gyakran elverték, főleg akkor, ha lopni küldték, de üres kézzel tért haza. Egy fiatal nő is ott lakott a nagycsaládban, utólag rakta össze a képet, hogy az a nő az anyja volt.
A Baranya megyei falu cigánysoráról ötévesen vitte el egy férfi Pestre. De amikor egy téli napon tüzet gyújtott a szoba közepén, mert fázott és mert a putriban ez volt a gyakorlat, a férfi felháborodásában bevitte a GYIVI-be. Ott is hagyta.
Nem értett semmit. Nem tudta, mi az a család. Nem ismerte a szeretetet. Élt, egyik napról a másikra. Sodródott, csak megtörténtek vele a dolgok. Mint annyi más gyermekkel a szeretetnélküli valóságban.
Hatévesen vette magához egy család, ők lettek a nevelőszülei, így került Kápolnásnyékre. Nem tudták örökbe fogadni, mert a szülei nem mondtak le róla, de nem is akarták bolygatni a dolgot, adoptálás nélkül is működött az új élete. Nem őérte ment a házaspár, de ő sírt a leghangosabban, hogy vigyék magukkal. Működött a túlélési ösztöne.
Kisegítő iskolába akarták rakni a helyi tanintézmény szakemberei, de a pszichológus jelezte, semmi gond nincs a gyerekkel, egyszerűen csak olyan az előélete, hogy nem volt lehetősége megtanulni a hétköznapi élet szabályait. Jó döntés volt szabványiskolába adni, hamar kiderült, hogy okos gyerek, majd a zenében – megtanult furulyázni, klarinétozni és zongorázni – kiemelkedően jó volt, ahogy a sportban is, 15 évesen, Ligeti László edzőnek köszönhetően a Velencei-tavi Vízi sportiskola színeiben kenuban országos bajnok lett.
