Ötven éve, 1969. július 20-án, magyar idő szerint 1969. július 21-én hajnali 2:56 perckor lépett először ember a Hold felszínére.
Akkor hangzott el a legendássá vált mondat: "One small step for (a) man, one giant leap for mankind.", vagyis
Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek.
A NASA (amerikai űrhajózási hivatal) Apollo-programja keretében ez volt az ötödik Apollo-küldetés. Miután az Apollo-11 holdkompja landolt a bolygón, először a parancsnok, Neil Armstrong lépett ki, majd 19 perccel később követte őt Buzz Aldrin. Mintegy két és egynegyed órát töltöttek a Holdon, talajmintákat gyűjtöttek és 21 kilogrammnál is több anyagot hoztak a Hold felszínéről a Földre. A harmadik űrhajós, Michael Collins a Hold körüli pályán keringő parancsnoki űrhajón maradt.
A Holdra szállás alapvetően átformálta a Naprendszerről és a Földről alkotott képet - mondta Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára.
A csillagász felidézte, hogy a Holdra lépő űrhajósok kőzeteket gyűjtöttek, lézertükröt és szeizmométert helyeztek el, s ezek rendkívül fontos adatokat szolgáltattak. A műszerek segítségével pontosítani lehetett a Föld-Hold távolságot, s a bolygó kontinensvándorlásait is.
Mizser Attila szerint a Holdra szállással az emberiség évezredes álma teljesült: egy idegen égitestre léphetett a "követei" révén. Az Apolló-program befejezése óta ez nem ismétlődött meg, de Donald Trump nem kis célokat tűzött ki:
2024-ben újra embert kell juttatnia az Egyesült Államoknak a Holdra,
hosszabb távon pedig képesnek kellene lennie arra, hogy a Marsra is eljuttasson asztronautákat.
Erről az 50. évfordulón rendezett ünnepségen, a Fehér Házban beszélt, ahol fogadta a Holdra szállás még életben lévő két űrhajósát, a 89 éves Edwin "Buzz" Aldrint és a 88 esztendős Michael Collinst. Neil Armstrong 2012-ben elhunyt, az ünnepségen két fia és a családtagjai vettek részt.
