Több mint másfél évszázados vita végére tehet pontot a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékén folyó kutatás, amelynek vezetője, Török Tibor a hvg. hu-nak adott egy olyan interjút, amelynél érdekesebbet őstörténeti témában tényleg régen nem olvashattunk.
A kutatók a ma élő, és a sírokban talált maradványok alapján a honfoglalás-kori magyarság genetikáját is vizsgálják. Az előbbi során arra jutottak, hogy napjainkban honfitársaink genetikai készletének csak igen csekély része, mintegy 4%-a ázsiai eredetű. 1100 évvel ezelőtt azonban ez az arány 30-40% volt. Török Tiborék elsősorban erre az egyharmadnyi komponensre összpontosítottak - és jutottak olyan eredményre, amely felülírhatja az elmúlt évszázad finnugor származásra épülő őstörténeti narratíváját.
A vizsgálatok során
[ ]a finnugor származást egyértelműen kizárták.
A szegedi genetikusok szerint ez a genetikai állomány származhat az avaroktól, vagy a szkítáktól is, de
"a hunok illenek leginkább a képbe."
Jelen állás szerint úhy tűnik, hogy a honfoglaló magyarokhoz genetikailag leginkább hasonló, jelenleg is létező népek a volgai tatárok és a baskírok.
Elég tanulságos az is, amit Török a kutatásiak fogadtatásáról mond a magyar tudományos életben.
"Úgy látom, hogy a mai régészek többségének a finnugor elmélet határozza meg a gondolkodását. Ez persze egyáltalán nem régészeti elmélet, hisz a honfoglaló maradványok egy „törökös” sztyeppei kultúráról árulkodnak. Ennek ellenére első bejelentéseink régészeti körökben igen ellenséges fogadtatásban részesültek."
- mondja a tudós.
