Az invázióra válaszul a Nyugat teljesen izolálni próbálja az orosz gazdaságot a nemzetközi piactól, miközben a hosszú évek során a Szovjetunió összeomlását követően erősen összefonódtak. Moszkva már korábban, 2014-ben, amikor egyoldalúan annektálta a Krím félszigetet, már nézett szembe hasonló büntetőintézkedésekkel, de most tényleg soha nem látott szankciók kezdtek záporozni.

Közvetve vagy közvetlenül az egész világ megérzi ezt a konfliktust. Kezdetben voltak olyan pletykák, hogy Kína felszívhatja az Európából kieső orosz piacot, Peking beállhat Moszkva mellé, de az ázsiai ország álláspontja mára a kirobbant konfliktussal kapcsolatosan egyértelműen semleges. Sőt, egyelőre úgy tűnik, hogy számukra is rossz a kialakult helyzet, és az elhúzódó háború megviseli majd Kína gazdaságát.

Talán a legkomolyabb nyugati szankció, ami eddig a történelem során csak Iránnal történt meg, hogy MOSZKVÁT LEKAPCSOLTÁK A SWIFT-RENDSZERRŐL.

Ráadásul a második világháború után kialakult harmonikus globális világkereskedelem elmélete már korábban is nyomás alatt állt, de most ez is fokozódott az orosz–ukrán konfliktus miatt. A nemzetközi szakértők úgy látják, hogy a globalizált áruforgalmat a jövőben felváltják a nagy regionális paktumok.

Komoly kérdések az energetikai szektorban

Oroszország a globális olaj- és földgáztermelés jóval több mint 10 százalékát adja, és jelentős szerepet játszik az európai földgázpiacokon is, hiszen Európa továbbra is nagymértékben függ az orosz gáztól, amely a kontinens szükségleteinek mintegy 40 százalékát fedezi. Kezdetben úgy tűnt, Putyin inkább fenyegetőzik azzal, hogy elvágja a hozzáférést az orosz nyersanyagoktól, mára fordult a kocka, és Európában komolyan felmerült, hogy elzárják teljesen az orosz kőolaj- és földgázexportot.

Ennek az lett a hatása, hogy brutális infláció szabadult el a nemzetközi piacon. De ez még csak a jéghegy csúcsa, hiszen a mezőgazdasági termékekből komoly ellátásilánc-megszakadások is elképzelhetők a későbbiekben, ami veszélyezteti az afrikai és a közel-keleti országok élelmezését.

A globalizált világban a piacok annyira összefonódtak, hogy Európa nem tudja egyik napról a másikra kizárni az orosz nyersanyagokat, ellentétben az Egyesült Államokkal, Kanadával és Nagy-Britanniával, amelyek ezt a lépést már megtették. De annak ellenére

A győztesek egyértelműen a földgázt exportáló országok, így elsősorban az Egyesült Államok és Katar, amelyek a megnövekedett európai kereslettel nagyot szakíthatnak.

Amerika nyerhet az orosz olajembargón

Amennyiben nem jönne orosz gáz az EU-ba, a tengerentúli palagáz léphet a helyére.

Az orosz gazdaság megroppant

Vlagyimir Putyin orosz elnököt korábban többször is figyelmeztették, hogy a Nyugat izolálni fogja a gazdaságát, ha megszállja Ukrajnát. Ennek ellenére ő mégis úgy döntött, hogy odaküldi a tankokat. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a szankciók hatályba helyezését követően nem sokkal elismerte, hogy a következmények már most fájdalmasak, úgy fogalmazott:

Az orosz gazdaság most komoly nyomás alatt van, komoly ütést kapott.

Moszkva kezdetben tőkekontrollt vezetett be, igyekezett megakadályozni, hogy a külföldi cégek kivonuljanak Oroszországból. De mára ez kocka is megfordult, és nyugaton gyakorlatilag feketelistára teszik azokat a cégeket, amelyek nem vonulnak ki. Bár komoly nemzetközi szerződések hátráltatják egyes esetekben a multinacionális cégek kivonulását, mára aki tudta, elhagyta az országot. Gyakorlatilag harminc alatti azoknak a cégeknek a száma, amelyek maradtak. Ráadásul úgy tűnik, Moszkva hiába kimeríthetetlen nyersanyagforrás, komoly technológiai hiányosságai vannak, tehát egyáltalán nem biztos, hogy ki fogja bírni ezek nélkül a nyugati cégek nélkül.

Az orosz emberek mindennapjait is érintik a szankciók: olyan vállalatok és szolgáltatók hagyták ott az orosz piacot, mint az Apple, a Google, a YouTube, a Nike, az IKEA, a Netflix, a McDonald’s, és a sort e cikk végéig sorolhatnánk. Mostanra jól látszik, hogy elemeiben fog megváltozni az emberek élete. Putyin úgy döntött, hogy az elkezdett kapitalizmust visszafordítja,

Célkeresztben az orosz oligarchák

Az orosz oligarchákat a támadást követően azonnal célkeresztbe vették. A napokban nemzetközi hálózatok elkezdték feltérképezni az Európában található oligarchák vagyonát. Összesen több mint 17 milliárd dollár (nagyjából 5700 milliárd forint) értékű vagyont foglaltak már le magánszemélyektől a nyugati szankciók részeként.

Ezek összesen 35 orosz üzletemberhez és állami tisztviselőhöz köthetők, akik állítólag szoros kapcsolatban állnak Vlagyimir Putyinnal. Szinte Európa összes állama blokkolja ezeknek a személyeknek, hogy hozzáférjenek a vagyonukhoz. Ráadásul még Svájc is szigorított velük szemben, pedig az alpesi ország a legtöbbször óvatos a nemzetközi szankciókkal.

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy Putyin belső körében feszültséget szítsanak, ezzel térdre kényszerítve az orosz elnököt is.