Most érkezett a drámai hír BB Éviről (1. oldal)

Az első Big Brother akkora hullámokat vert az országban, hogy el is lehet felejteni, hogy volt belőle még egy. Aztán soha még egy, bár a TV2 2014-ben bejelentette, hogy folytatják. A műsor maga holland licenc alapján készült, amit két évvel korábban mutattak be, a lényege pedig az volt, hogy száz napra beköltöztetnek tizenkét idegent egy házba, amelyben teljes megfigyelés alatt vannak. A versenyzőknek rendszeresen ki kellett választaniuk olyanokat, akiket szeretnének a házon kívül látni, a kiesőket pedig a nézőkkel szavaztatták meg. A TV2-n folyamatosan beszámoltak arról, hogy mi zajlik éppen a házban, de a műsor honlapján élőben is lehetett nézni a történéseket. A nyertes 16 millió forintot kapott.

A valóságshow műfaja addigra már nem volt ismeretlen Magyarországon, hiába próbál a TV2 folyamatosan úgy hivatkozni a Big Brotherre, mint az első ilyen műsorra itthon, nagyon könnyen ki lehet deríteni, hogy ott volt például az egy évvel korábban futó Bár a Viasaton. De a BB vitathatatlan hatással volt arra, hogyan rivalizált egymással a két nagy kereskedelmi csatorna, hogy mit lehet megmutatni a tévében, és hogyan képes megsemmisíteni az emberi magánszférát az internet nyilvánossága. Mai szemmel nézve egy furcsa buboréka annak az időszaknak, amikor az internet már betört a mindennapokba, de még nem voltak meg a kialakult határai, amikor még nem volt közösségi média, és nem mellesleg: amikor nem Orbán Viktor volt a miniszterelnök Magyarországon.

A politikát nem én akartam behozni, megtette azt Hankiss Elemér a 2003-as, Népszabadságban megjelent, Édenkert és júdáscsók című cikkében, amiben a Big Brothert a nagy egyesítő, politikamentes szórakoztatásnak tartotta, „az Évikkel, Bálintokkal vagy Renatókkal kapcsolatban nem kellett lakatot tenni a szájukra, Fidesz-lakatot, SZDSZ-lakatot, MSZP-lakatot”. Hankiss elemezte a realityk drámáját, mitikus karaktereit, toposzait a véleménycikkében, párhuzamot vont a rendszerváltás utáni versenyszellemmel, felemlegette a világ évszázados pletykaéhségét, és megemlítette, hogy habár a világ nem különösebben fair senkivel, a magyar társadalom jól vizsgázott, amikor a „Big Brotherben a talán mindannyiuk közül a legnehezebb körülmények közül induló Évit segítette győzelemre”.

A kaposvári, a műsor kezdetekor 21 éves Évinek egy hét sem kellett, hogy gyakorlatilag az egész ország rá figyeljen. Egy héttel azután, hogy elindult a Big Brother, Renatóval közösen megteremtették a magyar kereskedelmi televíziózás talán első számú ikonikus pillanatát: a kamerák előtti szexjelenetet. A jelenet stratégiai jelentőségű is volt: vasárnap, a Napló című műsorban jelentették be, hogy mi történt, adásba pedig hétfőn került, pont aznap, amikor a rivális RTL Klub elindította a Való Világot. A jelenet miatt a mai Nemzeti Média- és Hírközlései Hatóság (NMHH) elődje, az Országos Rádió- és Televíziótestület (ORTT) azonnal megbüntette a csatornát 7 millió forintra, és később el is kellett sötétíteni főműsoridőben a képernyőt.

A szex vagy a szex lehetősége egyébként a kezdetektől fogva bele volt kódolva a Big Brotherbe, amire az arra épülő miniipar maximális energiával rá is vetette magát: a műsor hivatalos honlapján Michelle Wild pornószínész mondta el a véleményét az aktusról, a műsor sikerét meglovagolni kívánó CD-kiadványon, a Big Brother’s Hitsen Király Linda és Busa Pista főcímdala mellé felkerült Paintől a Szex vajon mi? és az Animal Cannibalstől a Mindenki azt akarja is.

Az ORTT javaslatára az indulás után két hónappal bevezették a pszichés hatások tompítására az egyórás kameraszünetet a Big Brother-házban. Szabó Ferenc, a testület elnöke elmondta az MTI-nek, hogy sok panasz érkezett a nézőktől, de nem a tévés, hanem az internetes közvetítésre, amire viszont az ORTT hatásköre nem terjedt ki. A testület fél évvel később szintén beszámolt a panaszok mennyiségéről és minőségéről, akkor is prominensen szerepelt a Big Brother és a Való Világ, de főleg azért, mert sokszor késve kezdődtek a meghirdetett időhöz képest.

A műsor ellen tiltakozott a Nagycsaládosok Országos Egyesülete („tartalmi, nyelvhelyességi, képi szempontból is a magyar televíziózás eddigi legbotrányosabb mélypontját jelentik”), a Füstirtók a Dohányzás Visszaszorításáért Egyesület, közösen a katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői („az erkölcsi jóérzés levetkőzése és a bűntudat teljes megszüntetése mellett a jó értelemben vett szeméremérzet kiiktatására törekszenek mesterséges élethelyzetek teremtésével és bemutatásával”), és kisebb galibát okozott a Honvédelmi Minisztériumban, illetve egy adott ponton még Orbán Viktornak, az akkor épp egykori miniszterelnöknek is kellett reagálnia rá.

Először is a honvédelem: a műsor egyik részében hivatásos katonák szerepeltek, a parlament honvédelmi bizottsága is megtárgyalta utólag, hogy jó ötlet volt-e ez, vagy sem. A minisztérium közölte az MTI-vel, hogy a szereplésért nem kellett fizetnie a honvédelmi tárcának, de a műsorban felhasznált különböző katonai eszközök 500 ezer forintba kerültek. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a bizottság ülésén elmondta, hogy soha ennyien nem nézték még a katonákat feladatuk végrehajtása közben, „és ez a műsor azt a célközönséget is eléri, akiket érdekelhet a szerződéses-hivatásos katonai pálya”.

Orbán Viktort pedig Pongó, a 37 éves bugyiárus keverte bele a dolgokba: egy beszélgetés során fasiszta cigánynak nevezte a Fidesz politikusát. A mondat nem a TV2-n hangzott el, hanem az internetes közvetítésben lehetett hallani, a stáb rögtön ki is adott egy közleményt, hogy ez a mondat soha nem is fog adásba kerülni, a producerek hangosbeszélőn beszóltak a házba, hogy politikának ott nincs helye, a készítők elhatárolódtak a kijelentéstől. A Fidesz pert fontolgatott, Orbán pedig a Vasárnapi Újságnak úgy nyilatkozott erről, ahogy valószínűleg 2022-ben is tenné:

„Ami a cigányozást illeti: nem akarok olyan összefüggéseket meglátni, amelyek nem föltétlenül léteznek, de nem zárhatjuk ki, hogy annak a fajta gyűlöletkampánynak, amelyet fölfogásom szerint az országgyűlési választásokat megelőzően a baloldal elindított, máig gyűrűző hatásai vannak.”

Per végül nem lett, de Pongóval, azaz Lassan Zoltánnal később is meggyűlt a tévétársaság baja. A Big Brother végeztével ugyanis a kizárólagos szerződés ellenére felbukkant a rivális csatorna Való Világában, a csatorna pedig jogi útra terelte a szerződésszegést. „Pongó esete nagyon speciális, hiszen ezt a Pinokkiót mi faragtuk” – nyilatkozta Sváby András, a Big Brothert gyártó Interaktív Kft. vezetője.

A per inkább jogilag volt fontos, semmint a bevétel szempontjából: az akkori híradások szerint a TV2 bruttó ötmilliárd forintot keresett a műsorral, 1,5-1,8 milliárdos gyártási költség mellett. Összesen 3,5 millió szavazatot adtak le a kiszavazásokon a nézők, és mai szemmel nézve egyértelműen ez volt az első számú célja minden egyes műsornak, a folyamatos telefonálás, sms-ezés, szavazás. Pontos számot egyik szolgáltató sem mondott, de annyit igen, hogy amikor kiszavazás volt a Big Brotherben, megsokszorozódtak a küldött üzenetek a hálózatokon. A műsorokban nem csak a kiszavazást lehetett sms-ben intézni: minden egyes résznél volt egy eldöntendő kérdés, amire lehetett szavazni („Önök szerint kibékül Iti és Pongó a héten?” – 240 forint plusz áfáért mondhattuk el a véleményünket), lehetett csengőhangot letölteni, betelefonálni Till Attilának, emelt számos hívással belehallgatni a ház történéseibe a kémvonalon. Már 2002-ben megjelent a műsor hivatalos könyve, az Elmondom Brother. Egy évvel később elkészült a könyv a nyertesről, Évi BaBa címmel.

A Big Brotherről nem lehet úgy beszélni, hogy nem beszélünk Párkányi Éviről, ahogy az itthoni szépségversenyeket sem lehet értelmezni Molnár Csilla nélkül – mintha mindkettő vizsga lett volna a magyar társadalomnak híres emberek nyilvánosságáról, és a társadalom mindkettőn elhasalt volna azzal, hogy mindkét nyertesből elrettentő példát teremtett.

Síklaki István szociálpszichológus a Médiakutatónak arról beszélt 2009-ben, hogy többek között őt is megkeresték, amikor a műsor indult, és kikérték a véleményét arról, hogy számolni kell-e a versenyzők esetében későbbi traumákkal. Síklaki és minden megkérdezett egyetértett abban, hogy nagy a kockázata egy súlyos lelki traumának, felkészületlen emberek hajlamosak voltak összeomlani az anyagi elismeréstől és attól, hogy celebritásként kell nyújtaniuk valamit.

„Elmondtuk, hogy fennáll a kockázat, ami például BB Évinél bekövetkezett”

– mondta az interjúban Síklaki.

A szociálpszichológus megerősítette azt a gyakran hangoztatott információt, hogy a jelentkezők átestek pszichológiai alapvizsgálaton, de Síklaki szerint azt nem lehetett mérni, hogy stabilabbak-e az átlagnál, mert akkor hirtelen túlságosan sokba került volna a műsor gyártása. A kérdésre, hogy akkor egy ilyen műsor csak kihasználja-e ezeket az embereket, elég egyértelmű választ ad: „Persze, kihasználja, kifacsarja, eldobja őket.”

Évire pedig rávetette magát a bulvársajtó is, két hónappal később már olyan cikkek jelentek meg róla, hogy a rivális műsor döntősével, VV Okival smárolt az Old Man’s Pubban, és ennek Ganxsta Zolee szemtanúja volt. Évi feljelentette becsületsértésért Árpa Attilát, amiért az RTL egykori kreatív igazgatója azt nyilatkozta többször is a Big Brotherről, hogy „a televíziózás alja, hogy olcsó prostituáltak nyernek meg ilyen játékokat” – a feljelentésből végül kibékülés lett. Ez a vélemény viszont nem tűnt el, Sebestyén Balázs még 2009-ben is arról beszélt a Danubius rádió reggeli műsorában, hogy „az út széléről szedték össze a tévések Évit, ott álldogált és pénzért kínálta a testét, majd elmondták neki, mit kell csinálnia”. Ebből már nem lett becsületsértési ügy.

Négy hónappal a műsor után Éviről már az a hír járta, hogy elköltötte a nyereményét, volt menedzsere azzal kereste meg a bulvársajtót, hogy egyszer „például 109 ezer forintért vett magának egy bugyit és egy melltartót”. Ugyanúgy bulvártéma lett a kapcsolata Renatóval: elterjesztették, hogy terhes, hogy szakítottak. A TV2 a műsor egyéves évfordulójára összehozta a szereplőket megint, ebből egy részlet elérhető a YouTube-on. Ezen a pár, talpig feketében, látványosan feszeng, a műsorvezető Csizmadia Gergely pedig szóvá is teszi, hogy Évi nem túl lelkes, amikor a kapcsolatukról beszél. Majd aztán kér tőlük egy puszit.

2004 tavaszán elindult Csernus Imre pszichológus műsora a TV2-n, az egyik meghívott vendég pedig Évi volt. Ahogy a beszélgetés során látható, Évi nem sokkal korábban túlesett egy gyógyszeres kúrán. Elképesztő azt látni, hogy majdnem húsz évvel ezelőtt teljesen rendben volt, hogy egy kereskedelmi tévé műsorában egy híres ember a legkeményebb titkairól beszél, majd ezt egy harmincperces szórakoztató adássá formálják, de még így is tanulságos ez a Bevállalja?-epizód:

Évi arról beszél, hogy amióta a valóságshow-nak vége lett, „elvesztette bizalmát az emberekben”, elvesztette az önbizalmát, és voltak olyan problémái, amiket nem tudott másokkal megosztani. Azt is megemlíti, hogy egy hosszabb párkapcsolatban is veszített az önbizalmából, a felirat pedig segít: „Játékostársához, Renátóhoz fűzték gyengéd érzelmek.” Évi a beszélgetés végén azt mondja a kamerába, hogy nem akar abba a gödörbe visszamenni, amibe belekerült, inkább kimászik belőle, és ki fogja mondani a problémáit.