Az ünnepek előtt megígértem önöknek hogy visszamegyünk Romițára, hogy megvizsgáljuk, felkutassuk a Romițai kislány esetét.
Kollégáimmal visszamentünk a faluba, és felkutattuk a családját.A körülményekről nem sokat szeretnék írni, beszéljenek inkább többet a fényképek, amit készítettünk.A kislány egészségi állapota romlott, betegnek és lázasnak véltem, sajnos hogy a nevelők csak a gyermekpénz miatt tartják. Amikor bementünk a házba, az első kérdésem az volt hogy hol vannak a szülők. Ekkor azt a választ kaptam hogy az édesanyja külföldön van, az édesapja pedig úgyszintén, a nagybátyja neveli álitólag.
Azután megkérdeztem a nevelő nagybácsitól hogy hívják a kislányt. Nem tudták megmondani, pontosan. Egy öt perc gondolkodás után azt mondták hogy Maricsika, a neve, de az sem biztos.Elkértem a kislány keresztlevelét hogy pontosan megtudjam a nevét, ekkor kiderült hogy a kislánynak nincsen semmi aktája keresztlevele. Megkérdeztem azután a szülei nevét, az édesanyját is Maricsikának hívják állítólag.
A nevelő nagybácsi és nagynéni sem rendelkezik személyigazolvánnyal, vagy bármilyen igazoló dokumentumokkal. Ezután jobnak láttam azt hogy elmenjünk Românași- ba a Polgármesteri hivatalhoz, hogy pontosan kikutassam a kislány nevét, családi helyzetét.Felvettük a kapcsolatot a szociális munkással, aki a polgármesteri hivatalnál képviseli a szociális ügyeket.
De sajnos nem jutottunk sokra ott sem, mert a hivatalos szociális munkás azt mondta hogy ennek a családnak nincs lakcíme a faluban, mert csak átmenetileg laknak itt.Nem szerepelnek a Község nyilvántartási adataiban sem. Nem tudnak semmit a kislány honlétéről, sem a szüleiről, azt sem tudják hogy hány éves, csak annyit hogy ott lakik, a nevelő nagybácsival. Sajnos egy fél óra keresés után sem a papírok között, ( ők kutakodtak az aktákban) , nem tudták felfedni a kislány honlétét.
Ennek következményeként mikor láttuk, hogy semmi bizonyítéka annak, hogy kié ez a kislány, úgy döntöttünk hogy elmegyünk a helyi rendőrségre, hátha ők többet tudnak. Sajnos, ott is ugyanaz a helyzet várt mint a polgármesteri hivatalnál. A helyi rendőrség megígérte hogy kinyomozza a kislány helyzetét, mi meg azt ígértük meg hogy jövő héten visszamegyünk és választ várunk.
Ma vittünk nekik élelmet, ruhát, abból amit a jószívű névtelen adományozók adtak. Isten jutalmazza meg őket gazdagon, és köszönjük ezúton is. Előttünk világos hogy ennek a kislánynak a helyzete nem maradhat így. Mi reménykedünk abban, hogy a hatóságok végezni fogják a dolgukat, addig is mi imátkozunk ezért a kislányért, tegyétek ezt ti is. Az élelmiszer amit vittünk elegendő nekik egy hétig, (csak remélni tudom hogy az élelmiszert nem adják el a faluban hogy alkoholt vegyenek rajta, mert már volt rá eset, ahogy hallottam) jövő héten szeretnék visszatérni hozzájuk.
