Ma történt...aki ismer, tudja hogy buszsofőr vagyok. Ma reggel kb 7 körül Csípőpusztára értem, ami Beremendhez közel van, azt láttam hogy a ködös , nyirkos időben egy munkaruhás cigányember gyalogol gumicsizmában. Azonnal megálltam pedig tilos.
Azt mondta Alsószentmártonba megy. Felvettem, az utasaimmal beszélgettek a jó melegben. Az út kb 20 perc volt még busszal, de gyalog több óra lett volna! Amikor megálltam szentmártonban, mindenki kiszállt csak az öreg maradt fent. A karomra tette a kezét és csak annyit mondott megszorítva a kezem: köszönöm.
Az volt a válaszom; emberek vagyunk. Nem szégyellem hogy egy könnycsepp végigfolyt az arcomon... az öreget senki se hozta volna el. Mond ki magadban hogy miért! Mert...igen! Láttam.az arcán a hálát és a szomorúságot. Összezavart , mert túl sok nyomort látni mindenfelé és a gyűlöletet ahogy utáljuk egymást! Emberek! Ennek nem kellene így lenni! EMBEREK VAGYUNK !
