A következő történetet Váczy Laura osztotta meg az egyik legnagyobb facebook csoportban és többek között velünk is. Mi is így teszünk most, hogy lássa csak meg az ország.. sajnos a közöny és az embertelenség még mindig nagy úr nálunk Magyaroknál (is)
“Sziasztok, ezt muszáj megosszam veletek.. Helyszín Pest, a központi vásárcsarnok és az egyik ott lévő hentesbolt…Már sokszor megfogadtam, hogy nem vásárlok ott, mert minden más feledik pultos hiper bunkó, de istenem, a vevőket sem kell félteni, mindenkinek lehet rossz napja, és a többi. Minap siettem, beálltam a sorba, előttem egy alacsony, őszes fehér hajú, öreg néni, 75+. Viszonylag rendezett külső, házilag ondolált haj, sötétzöld dzsörzéblúz, az a tipikus dédi…HirdetésNézegeti a húspultba kirakott mindenfélét, látszik, hogy bizonytalan. Rosszul lát, nagyothall, ez rögtön kiderül, ahogy a pultos rádörren: Tessék! Mit adhatok? Néni nem hallja, még mindig bizonytalanul nézi a rengetegféle árut. Pultos még nagyobbat dörren: Tessék kérni!!! A néni rámutat az egyik ott kirakott húsra: tessék mondani, ez a hús mennyire friss? Pultos: Nem friss, de mai! Néni: Tessék? Pultos ordítva: Mondtam, hogy mai, de kora reggel jött tehát nem a legfrissebb!! Tessék kérni!
Néni: Én lehetőleg valami friss csirke mellett szeretnék… Pultos rámutat a véres lében lévő csirkemellekre: ez jó lesz? Néni nem hallja, mit kérdez a nő, visszakérdez: Tessék? Pultos már tajtékzik: Ez a csirkehús!!!! Jó lesz, vagy mi az isten?
Hirdetés– Itt már közbe akartam lépni, hogy segítsek, mert kezdtem magam rosszul érezni. – Néni nagyon halkan, félve mondja: Fél kilót szeretnék.. A pultos zacskóba dobálja a kimért húst majd felb&ssza a mérlegre, majd kicsapja a pultra a zacskót: 700 forint. Néni: Tessék, mennyi? Pultos ordítva: 700!!!! A néni ebben a pillanatban szó nélkül kifordul a sorból, nincs ennyi pénze, ez teljesen világos… Előveszem a pénztárcámat, hogy kifizetem neki, ezalatt a pultos: Nab*zdmeg! (?)- és a zacskót felmarkolja, majd hátradobja (??) a bódé hátsó részébe. Én ezen – pedig láttam már karón varjút – teljesen lesokkolódtam, kezemben a nyitott pénztárcával nem tudtam eldönteni, hogy a pultost küldjem el a jó édesanyjába, vagy a nénivel próbáljam meg felvenni a kontaktot. És ez a két másodperces lefagyás elég volt arra, hogy -magam sem értem, hogyan, hiszen ilyen gyorsan nem közlekedhet senki- a néni eltűnjön a tér forgatagában.Hirdetés