Nyolcéves gyermek fulladt a Szamosba szerda este Szilágy megyében.
A katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) tájékoztatása szerint szerda este kérték a segítségüket, mert Oláhfodorházán (Fodora) eltűnt a Szamos vizében egy nyolcéves gyerek, aki társaival fürdött a folyóban.
A katasztrófavédelmi felügyelőség felvétele
A gyereket csónakokkal kezdték keresni, az akcióban részt vettek a Beszterce-Naszód megyei búvárok és két zsibói tűzoltócsapat is.
A gyereket megtalálták, a helyszínre siető mentősök megpróbálták újjáéleszteni, de nem tudták megmenteni az életét.
-CÍMLAPFOTÓ:ILLUSZTRÁCIÓ - a Maszol.ro portálról
Így menthető meg a fuldokló
Nyáron sajnos gyakran hallunk vízi balesetekről, melyek sokszor tragikus véget érnek. A vízbe fulladással kapcsolatos esetek ugyanakkor a strandok, télen is nyitva tartó fürdők számának megnövekedése miatt minden évszakban előfordulhatnak.
Mi magunk is sokat tehetünk a bajba jutott személyért: az időben történő elsősegélynyújtás életet menthet! Fuldoklás nem csak mély vízben történhet. Kisgyermekek, mozgásban akadályozott vagy ittas személyek akár bokáig érő vízben is komoly bajba kerülhetnek, ha orr- és szájnyílásuk víz alá kerül.
A vízzel kapcsolatos fulladás két mechanizmussal jöhet létre. "Klasszikus" esetben az egyik ok lehet a víz légutakba kerülése azáltal, hogy a bajba jutott személy képtelen a víz felszínére emelkedni és levegőhöz jutni. Sokszor az elégtelen úszástudás, a saját képességek túlbecsülése és a hirtelen kifáradás, a vízbiztonság hiánya okozza a bajt.
LÉGÚTI ELZÁRÓDÁS: MIT TEHETÜNK A MENTŐK KIÉRKEZÉSÉIG? |
| Fontos a sérült megnyugtatása, amennyiben eszméleténél van. Nézzünk bele a szájába, és ha könnyen elérhető ételmaradékot, vagy egyéb tárgyat látunk, akkor távolítsuk el azt. Ha eszméleténél van a sérült, buzdítsuk hányásra, köhögésre... Légúti elzáródás: mit tehetünk a mentők kiérkezéséig? |
Máskor a biztosan úszó személy váratlan nehézségekkel szembesül (például a folyószakasz túl erős sodrása). Ilyenkor a balesetes a víz felszíne alá kerül, és hamar pánikba esik. Egy ideig akaratlagosan vissza tudja tartani a levegőt megakadályozva a víz leszippantását a légutakba, ám az oxigénhiány egy bizonyos pont után reflexes levegővételt eredményez, és a tüdőt víz árasztja el, amit a következményes zihálás, kapkodás csak súlyosbít.
A fuldokló személy emellett vizet nyel és hányhat is. Ha a segítség nem érkezik időben, az oxigénhiány tovább fokozódik, majd károsodnak az idegsejtek, és késői mentés esetén maradandó agykárosodás vagy halál is bekövetkezhet.
A hirtelen jött hideg is fulladáshoz vezethet
A másik veszélyforrást a fürdőzés vagy vízbe érkezés közben fellépő káros hatások, kóros történések jelentik, melyek a vízben tartózkodó személy eszméletvesztését, következményes vízbe fulladását okozhatják.
Felhevült testtel hideg vízbe ugrani kifejezetten veszélyes: a hirtelen hideghatás reflexes légzésmegállást okozhat. A búvárreflex aktiválódása az arc és a homlok hirtelen hideghatása esetén életveszélyes szívritmuszavart vagy keringésleállást okozhat. Az úgynevezett Kratschmer-reflex a gége görcsös állapotát és a légzés megállását okozza. Egy veszélyforrás késői észlelése a pánikreakció beindításán keresztül sodorhatja bajba a fürdőzőt.
Telt gyomorral sem tanácsos vízbe menni: az emésztés utáni fiziológiai állapot arra hajlamos személyeknél a hideg víz hatásával együtt nagy megterhelést jelent a szívnek, ami szívritmuszavarokat és ennek következtében fulladásveszélyt okozhat.
A fuldokló személy testhőmérséklete csaknem mindig jelentősen lecsökken, ami további veszélyhelyzetet jelent. (A lehűlés ugyanakkor jelentős oxigénhiány esetében a túlélést javító tényezővé válhat: alacsony hőmérséklet mellett ugyanis csökken a sejtek, és ezzel a szervezet oxigénigénye, ami mérsékli az oxigénhiány káros következményeit.)
Elsősegély: az első tennivalók
Vízben fuldokló ember észlelésekor azonnal értesítsük a megfelelő személyzetet (úszómestert, ügyeletes orvost, mentőket)! Laikus segítségnyújtóként mindig kötelességünk a bajba jutott személy helyzetének javítása, ám csak bizonyos korlátozásokkal.
Vízből történő kimentésre biztos úszástudás és megfelelő vízbiztonsággal rendelkező személy is jobb, ha csak akkor próbálkozik, ha ahhoz megfelelő végzettséggel és elegendő gyakorlattal rendelkezik. Egy fuldokló ember kimentése nagyon nehéz feladat: a pánik miatt a fuldokló nem mérlegel, kapaszkodik, kapálózik, rugdos és ösztönösen az életét próbálja menteni. Akkor is, ha ez a mentő személy életébe kerül. Tartsuk ezt szem előtt, nehogy egy bajba jutottból kettő legyen!
A mentés szabályai
A mentés során a fuldoklót óvatosan kell megközelíteni, és az erre megfelelő speciális műfogással határozottan meg kell ragadni, majd kivonszolni a szárazföldre. A légútbiztosítást és a befúvásos lélegeztetést már a kimentés alatt el kell kezdeni, amennyiben ezt képzettségünk és gyakorlatunk lehetővé teszi. A szárazföldre vagy a mentő vízi járműre való megérkezéskor azonnal az elsősegélynyújtás szabályait és az újraélesztés ABC-jét kell alkalmazni.
Amennyiben a balesetes eszméleténél van, akkor is mentőt kell hívni, mert a fuldoklás után órákkal is kialakulhat olyan hirtelen állapotromlás, amely azonnali kórházi kezelést igényel. A tüdőn keresztül bekerülő víz a szervezetbe felszívódva a kimentés után jelentkező légzőrendszeri, keringési és veseproblémákhoz vezethet.
A vízi balesetekkel kapcsolatban tehát hangsúlyozni kell, hogy ne becsüljük túl képességeinket, mindig csak olyan vízi közegbe menjünk, ahol egy esetleges előre ki nem számítható tényező kivédésére még lehetőségünk van!
Gyermekeinkre fokozottan ügyeljünk és legyünk tekintettel mások biztonságára is! Ha fuldokló személyt látunk, haladéktalanul hívjunk segítséget, és csak megfelelő tapasztalat birtokában kezdjük el a kimentést!
TUDNUNK KELL! GYERMEKEK ÚJRAÉLESZTÉSE |
| Bármikor találkozhatunk olyan esetekkel, amikor újraélesztés válhat szükségessé: lehet játszótéri- vagy közúti baleset, vízbefúlás, háztartási baleset, áramütés, félrenyelés. Ha ilyen helyzettel találkozunk, nem szabad megijednünk, pánikba esnünk. A legfontosabb a nyugalom ilyenkor, mert így kevesebb az esély a tévedésre és nagyobb eséllyel tudunk hatékonyan segíteni a rászoruló gyermeknek. Gondoljunk arra, hogy bármit tenni jobb, mintha semmit sem tennénk. Elsőként gyorsan mérjük fel a baleset helyszínét és biztosítsuk a gyermek és a saját magunk biztonságát. Ha áramütés történt, akkor áramtalanítsunk, ha utcai baleset, akkor biztosítsuk a helyszínt, tegyük ki gyorsan az elakadást jelző táblát stb. Ha van valaki a helyszínen, kérjük a segítségét, ő hívja a mentőket, mi pedig kezdjük el az újraélesztést. Ha egyedül vagyunk, akkor kezdjük meg az újraélesztést, és egy perc után hívjunk segítséget. Gyermekek újraélesztése |
