A nyugdíjas szülők mostantól könnyebben juthatnak hozzá ahhoz a havi ötvenezer forintos támogatáshoz, amelyet a szociális törvény módosításával tavaly januártól vezetett be az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság 8:7 arányban nemrég elfogadott döntése ugyanis tisztázta, hogy a nyugdíjpótló állami támogatás megállapításakor a vitatott esetekben milyen alkotmányos követelményeket kell figyelembe venniük a hatóságoknak.
A jogalkotók a tartós ápolást végzők időskori támogatásának szabályozásakor, 2017 végén úgy látták, hogy aki legalább húsz évig saját háztartásában gondozta súlyosan beteg, fogyatékos gyermekét, megérdemli, hogy időskorában külön juttatást kapjon, hiszen két évtizeden át nagy terhet vett le az állami szociális ellátórendszerről – írja a Magyar Nemzet..
Az érintettek ez idő alatt ugyanakkor munkát nem vagy csak részlegesen vállalhattak, így nagyon kevés öregségi nyugdíj illeti meg őket, vagy egyáltalán nem jogosultak rá. A súlyosan beteg gyermeket ápoló szülőket már a rendszerváltozás előtt, a hetvenes-nyolcvanas évektől megillették bizonyos kiegészítő juttatások, de ezek részlegesek voltak, s utóbb gyakran megváltoztak. A szociális igazgatásban bonyolult, szerteágazó szabályozás jött létre, amelyen a szakembereknek sem könnyű eligazodniuk.
A 2017 végén elfogadott, alapvetően segítőkész paragrafusokról a gyakorlatban kiderült, hogy olyan feltételeket írtak elő, amelyeket a szülők egy része nem tudott teljesíteni. Mindezek miatt a múlt évben számos per indult, s a kérdés végül – több bírói kezdeményezés nyomán – az Alkotmánybíróságon (AB) kötött ki. Az AB a nyári szünet előtt döntést hozott a tartós ápolást végzők időskori támogatásáról.
A nemrégiben közzétett határozatból arra lehet következtetni, hogy az alkotmánybíráskodás a legutóbbi időkben tapasztalt óvatos attitűd helyett alkalmasint inkább vállalja az aktivista megközelítést. A jogszabályt ugyanis jogértelmezés útján lényegében kijavították. Az ügy nem mindennapi jellegére utal, hogy a 15 tagú testület hét különvéleménnyel, 8:7 arányban határozott. Az alkotmánybírák többsége – a tavalyi jogszabály és az alaptörvény rendelkezéseire utalva – mindenesetre úgy ítélte meg:
