családi házba költözhet teljesen ingyen, akár családjával is és még munkalehetőséget kap, Ezeken a magyar településeken – Ekkora segítségre még nem volt példa ezelőtt Magyarországon! Osszátok!
Tíz év alatt harmadával, 15 ezerről húszezerre nőtt a nem lakott ingatlanok száma Somogyban, ugyanezen idő alatt a teljes lakás-, ház- és nyaralóállomány tízezerrel, 140 ezerre bővült, ami hét százalékos növekedés. A megyében jelenleg minden hetedik ingatlan lakatlan, s ezzel az épületek kihasználtsága az országban itt a legrosszabb – 14,6 százalék -, a lista második helyén álló Zalában 1,1 százalékkal jobb a helyzet.
Olvassa végig a cikket!
A valamivel több mint húszezer nem lakott ingatlan egy részét befektetésnek szánták tulajdonosaik, a másik véglet pedig a már teljesen rom épületek – mondta a lapnak Fábián Éva megyei főépítész. Nagyjából 14 ezer épületet sohasem használnak, s nagyobb részük a kisebb, jellemzően a zsáktelepüléseken található. Pedig az üres épületek nagy része lakható lenne a főépítész szerint, aki úgy véli, átfogó programmal állami bérlakásokká lehetne alakítani ezeket az ingatlanokat, s ezzel a hajléktalankérdés mellett a bajba jutott családoknak is megoldást lehetne kínálni. A nem lakott somogyi ingatlanok háromnegyede ugyanis téglából épült, csak 18 százalékuk vályog, utóbbiak jellemzően 1946 előtt épültek, a lakatlan ingatlanok hatvan százaléka viszont 1960 utáni. Több mint harmaduk összkomfortos, 43 százalékuk komfortos, s csak hatoduk komfort nélküli. A lakatlan épületek 98 százalékába van bevezetve a villany, tízből kilenc vezetékes vízzel, nyolc meleg vízzel rendelkezik, 83 százalékában van vízöblítéses vécé, s közel kétharmaduk csatornázott. Az ingatlanok 42 százaléka két-, 30 százaléka háromszobás, a leggyakrabban 60-80, illetve 80-100 négyzetméteresek. Ha az ingatlanok állami kézben lennének, bérlakásokká lehetne alakítani őket, ez munkalehetőséget adna a környékbelieknek, mondja a főépítész, emellett megjegyzi, hogy a fővárosi ingatlanárak töredékéért juthatnának családok normális otthonhoz a somogyi falvakban.
Befogadó falu lehet a megoldás Az üresen álló falusi házak hasznosításának egyik jó példája két heves megyei település, Tarnabod és Erk. A két településre 2004-ben, illetve 2008-ban érkeztek budapesti hajléktalan családok a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a szociális tárca és a Hajléktalanokért Közalapítvány által létrehozott Befogadó falu program keretében – eredetileg száz, hátrányos helyzetű kistelepülés számára írták ki –, s a famíliák többségének sikerült gyökeret vernie új lakóhelyén.
Befogadó falu program Előzmények
A hajléktalanság mértéke és folyamatos jelenléte egyre égetőbbé teszi azt a társadalmi elvárást, hogy a szociális szakma állami szerepvállalás mellett dolgozzon ki és valósítson meg, működtessen hajléktalanságból kivezető, a családi egységet fenntartó, a szükségletekre épülő utakat, ellátásokat. A megelőzés, a lakhatást megőrző programok mellett a hajléktalanságból ténylegesen kivezető ellátási módszerek kidolgozása vezethet el a hajléktalan emberek, családok számának csökkenéséhez, ezen keresztül a családok, különösen a gyermekek sorsának rendeződéséhez. Minderre az egyik lehetséges megoldás a Befogadó Falu program, ami azonban csak akkor valósul meg, ha a helyi társadalom befogadó, integráló és szolidáris.
A Befogadó Falu program előkészítése során a helyi közélet valamennyi szereplője örömmel fogadták a programot, a programindító falugyűlésen 2004. novemberében pedig végül valamennyi felszólaló kiállt a program megvalósítása mellett. A falu mintegy 900 lakosának támogatása tette lehetővé a program elindítását, illetve teszi lehetővé működését a mai napig.
HirdetésAz első, Tarnabod
2004 őszétől kerültek megvásárlásra az első lakóházak., melyek kiválasztásánál fontos szempontunk volt, hogy ne kelljen az azonnali beköltözéshez a ház értékéhez viszonyítottan aránytalanul nagy felújítási költséggel számolni, illetve a ház hosszú távon használható és értékálló maradjon. Az ingatlanok megvásárlása során törekedtünk arra, hogy kellő távolságra helyezkedjenek el egymástól, hogy ne alakuljon ki kolóniaszerű településrész.
A program egyik kiemelt célja az önálló életvitel elősegítése a programba bevont családoknál, ezért szükségesnek tartjuk, hogy minden egyes házhoz tartozzon háztáji gazdálkodásra alkalmas méretű kert, illetve gazdasági épületek. Az ingatlanok adás-vételének jogi aktusa az eredeti tulajdonos és a programot lebonyolító karitatív szervezetek között történik, így a tulajdonjog a karitatív szervezeteké, a bentlakók a házakat szociális bérlakásként használhaják térítésmentesen.
A családok programba kerülésére az őket korábban gondozó szociális szervezetek munkatársainak segítségével kerül sor (a családok helyzetét bemutató levél elküldésével), emellett pedig a község szociális teherbírását figyelembe véve a település legszegényebb családjai közül „vettünk” gondozásba néhányat. A családok évről évre megújított szerződésben vállalják az együttműködést a program munkatársaival, gondoskodniuk kell gyermekeik óvodába, iskolába járatásáról, a használatba kapott ház és kert gondozásáról.
