A tulajdonjog súlyos megsértésének tartja a Fidesz korábbi főprofesszora, Pálinkás József azt, ahogyan a kutatóintézetek tulajdonába kerülhetnek a Magyar Tudományos Akadémia ingóságai. Az MTA volt elnöke eközben azt is elmondta, az akkreditációs szabályok változásaival szerinte a szerényebb tudományos élettel rendelkezőket segíthetik elismeréshez, például professzori címhez.
Államosítanák a Magyar Tudományos Akadémia 70 milliárd forint értékű ingóságait – írta meg pár napja a hvg.hu. A portál szerint arra utasították a kutatóintézeteket, hogy könyveljék át az eddig a tulajdonukban lévő ingóságokat állami tulajdonba. A mostani utasítás alapján minden, korábban állami támogatással vásárolt eszközt át kell ruházni az államra.
Ezzel kapcsolatban Pálinkás József azt mondta az ATV Start című műsorban, hogy az akadémiával nem tárgyalt a minisztérium, rendeleti módon intézik az ügyeket. Hozzátette: volt egy megállapodás, miszerint az MTA-nak használatba kell adnia tulajdonát ennek a kutatási hálózatnak. Ez egyrészt logikus, másrészt viszont a tulajdonjog súlyos csorbítása az MTA volt elnöke szerint.
Ha ugyanis más megkapja a saját autónk használati jogát, akkor az komoly korlátozása a tulajdonjognak. Most viszont arról van szó, hogy egy adminisztrátor levelet írt az intézetek igazgatóinak, hogy könyveljék át a műszereket az akadémia tulajdonából a kutatóintézetekébe. Pálinkás szerint ez a tulajdonjog olyan súlyos megsértése, ami hozzá nem értésből adódik, vagy csak egyszerűen az akadémia további vegzálása.
Az MTA vezetése attól tart, hogy a mostanihoz hasonló eljárással az ingatlanvagyont is megpróbálják államosítani. Pálinkás szerint ez nehezebb dolog, de egyébként erről meg lehet egyezni, csak legyen egy szerződés és ne egy adminisztrátor vegye a telefont és mondja meg, hogyan is legyen a továbbiakban.
Közben a doktori iskolák akkreditációs szabályain is változtattak, már kevésbé szempont a tudományos teljesítmény – számolt be róla korábban az Index. Belső forrásokra hivatkozva a lap arról írt, hogy már az átalakítás kezdetén vészjósló dolgok történtek. Az akkreditációs bizottságból ugyanis kikerültek az elismert szakemberek és helyüket a tudományos életben kevéssé ismert figurák vették át.
Az MTA volt elnöke úgy véli, hogy ez szembemegy a világban látható jelenlegi trendekkel, egyetért azzal ugyanis, hogy a teljesítmény helyett nagyobb hangsúlyt kaphatnának a kapcsolatok. Mint mondta, azt tapasztalja, hogy a szerény tudományos képességgel bíró emberekben elképesztő vágy van a tudományos elismertségre, szerinte ezt szeretnék megkönnyíteni.
