Túlsúly miatt elutasítva: új szabályok zárják ki a műtétre várókat – még a várólistáról is
Áprilistól gyökeresen megváltoztak a csípő- és térdprotézis-műtétek szabályai. Az új protokoll alapján az extrém túlsúllyal élők – akiknek a testtömegindexe (BMI) 35 felett van – már fel sem kerülhetnek a műtéti várólistára, amíg nem fogynak le. Ez a rendelkezés nemcsak megosztó, de sok érintett számára tragikus következményekkel is járhat.
Papíron rendezett, de a valóságban kizáró szabályozás
A Népszava beszámolója szerint az új eljárásrendet április 1-jétől alkalmazzák az egészségügyi intézmények. Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, csípő- és térdprotézis-specialista szerint az előírás előnye, hogy végre írásban is rögzítették az eddig változó gyakorlatokat. Hátránya viszont, hogy egyes betegcsoportokat teljesen kizár a gyógyulás lehetőségéből.
„Ez nem jelenti azt, hogy minden túlsúlyos beteget automatikusan el kellene utasítani. A műtét előnyeit és kockázatait egyénileg kellene mérlegelni” – mondta a szakember. Szerinte előfordulhat olyan helyzet, amikor a műtét elmulasztása jelent nagyobb veszélyt, mint maga a beavatkozás.
Mélyebbre kell vágni – de tényleg ez a gond?
A túlsúly kockázatai kétségtelenül valósak. A lágyrészek mélyebb metszése, a nagyobb vérzésveszély, lassabb gyógyulás – ezek mind szakmai szempontok. Azonban a kizárás automatikussá tétele – orvosi mérlegelés nélkül – sokak számára ellehetetleníti a gyógyulást.
Különösen érinti ez azokat, akik mozgáskorlátozottságuk vagy fájdalmuk miatt nem is tudnak aktívan tenni a fogyásért. Így ördögi körbe kerülnek: nem műtik meg őket, ezért nem tudnak mozogni, és emiatt még tovább híznak.
Már a lista végére sem férnek fel
Az új protokoll nemcsak a túlsúlyosokat sújtja. Azokat sem lehet már műteni – vagy akár a listára venni –, akik nem képesek a műtét utáni rehabilitációban együttműködni. Ez például súlyos szellemi fogyatékossággal vagy autizmussal élő betegeknél merülhet fel.
Dr. Kunetz Zsombor oxiológus szakorvos a Facebook-oldalán felhívta a figyelmet: egy balesetet szenvedett, súlyos autista személy akkor sem kapna protézist, ha az orvos szakmailag szükségesnek tartaná.
Nem a várólista csökkentése a cél – állítja a NEAK
A szabályozás kritikusai szerint ezzel a döntéssel valójában a hosszúra nyúlt várólistákat próbálják „takarítani”. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) azonban tagadja ezt. Közlésük szerint nem ez a cél, és a kormány „plusz forrásokkal” próbálja gyorsítani a műtétek ütemét – idén például 5 milliárd forinttal támogatják a kórházak teljesítményének fokozását.
Embert próbáló helyzet a legnehezebb helyzetben lévőknek
Bár az irányelv mögött egészségügyi szempontok húzódnak meg, a szabályozás mégis sokak számára jelent teljes kilátástalanságot. Akik nemcsak a testi fájdalmaikkal küzdenek, de társadalmi megbélyegzéssel, mozgáskorlátozottsággal, és most már a gyógyulás lehetőségének elvesztésével is.
Szerinted helyes döntés a túlsúlyos betegek automatikus kizárása a műtétekből? Vagy inkább egyéni elbírálásra lenne szükség? Oszd meg a véleményed!
❗ Mit jelent az, hogy „BMI 35 felett”? És kiket érint?
A BMI, azaz testtömegindex (angolul: Body Mass Index) egy egyszerű képlet, amivel meg lehet becsülni, hogy valaki sovány, normál testsúlyú, túlsúlyos vagy elhízott-e.
HirdetésA képlet így néz ki:
BMI = testsúly (kg) ÷ testmagasság² (m²)
🧮 Példák a gyakorlatból:
1️⃣ Egy 170 cm magas ember esetén:
- 80 kg → BMI = 27,7 → túlsúlyos
- 90 kg → BMI = 31,1 → elhízott (I. fokozat)
- 100 kg → BMI = 34,6 → elhízott (még épp a határon)
- 105 kg → BMI = 36,3 → elhízott (II. fokozat) → már nem műthető jelenleg
2️⃣ Egy 160 cm magas ember esetén:
- 90 kg → BMI = 35,1 → már elutasíthatják a protézisműtétnél
📌 Mi számít extrémnek?
🧠 Fontos tudni:
- A BMI 35 feletti emberek már nem kerülhetnek fel a térd- vagy csípőprotézis műtétre várók listájára, amíg nem fogynak le.
- Ez sokszor önmagában is nehéz, mert épp a mozgáskorlátozottságuk miatt nem tudnak aktívan sportolni.
