“Magyarországon az iskolakezdés pontos időpontját nem határozza meg jogszabály. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 16. § (1) bekezdése szerint az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt – az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni. Tehát már az is alapvetően helyben, a köznevelési intézményben eldöntendő kérdés, hogy legyen-e nulladik óra, ez nem kötelező, de a jogszabály megadja a lehetőségét azzal, hogy egy bizonyos időpontnál előbbi kezdést megtilt. Amennyiben az iskola később szeretne kezdeni, erre is van lehetősége.
Országos, egységes iskolakezdési szabályozás bevezetését nem tervezi a Minisztérium– válaszolta korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Pénzcentrum megkeresésére.-írta meg a Pénzcentrum.
A rendelet és a Minisztérium szerint tehát nem lenne akadálya a későbbi iskolakezdésnek, ahogy egyébként annak sem, hogy az egyes intézmények különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportoknak szervezzenek meg órákat – de ez már egy másik történet -.
Korábban is téma volt már :
Kisgyermekkorban talán még nem is akkora probléma a koránkelés, ám egy kamasz szervezetét, idegrendszerét már komolyan meg tudja viselni. Mogyorósi Rebeka iskolapszichológusnak is az a tapasztalata, hogy
gyakran fáradtak, kialvatlanok a gyerekek, ami kihat a teljesítményükre is. Ennek okai lehetnek a késői lefekvés, a nagyon korán kelés, a túlzsúfolt óra- illetve napirend, illetve, hogy alapvetően egész nap többnyire levegőtlen teremben ülnek, keveset mozognak.
