A rendkívüli hőség miatt vasárnap déltől országosan életbe léptetik a vörös kódot
Olyan hőség lesz, amiben már dolgozni sem lehet – óriási károkat okoz majd
Köztudott, hogy extrém hőségben lehetetlen ugyanannyit dolgozni, min más normális környezeti viszonyok között, ezért nagy a veszélye annak, hogy a globális felmelegedésnek köszönhetően nagyon komolyan visszaeshet a termelékenység. Természetesen könnyebben alkalmazkodhatnak a változásokhoz a gazdagabb országok, pedig javarészt épp ők a felelősök a globális felmelegedésért, de a szegényebb országok igencsak nagyot bukhatnak.
2030-ig 2 billió dolláros kárt okoz majd, egy ENSZ-kutatás szerint a világ gazdaságainak a globális felmelegedés. Szinte emberi ésszel felfoghatatlan az összeg, az sem segít, ha átváltjuk forintra: 569 ezer milliárd forintot tesz ki 14 év alatt az üvegház hatás. Ez nagyjából annyi, amennyi GDP-t ebben az időszakban mindenestől megtermel majd Magyarország.
Nem lehet ugyanannyit dolgozni, ha közben megsülünk vagy hőgutát kapunk
Az okozza a veszteség nagy részét, hogy az egyre forróbb környezetben az emberek képtelenek ugyanannyit dolgozni, mint korábban. A növekvő hőterhelés következtében 43 országban lesz várható a gazdasági teljesítmény visszaesése, főként ázsiai országok érintettek: Kínát, Indonéziát, Malajziát emeli ki a Bloomberg cikke a globális gazdaság fontosabb szereplői közül.
2,1 millió halott, elveszett német GDP
HirdetésTöbb mint 2 millió ember halt meg 1980 és 2012 között a mintegy 21 ezer természeti katasztrófa közvetlen következményeként, ezek között voltak áradások, sárlavinák, extrém hőhullámok, szárazság, erős szél vagy tűz. 4 ezer milliárd dolláros kárt okoznak ezek a katasztrófák, ami nagyjából megfelel az éves német GDP-nek.
Tord Kjellstrom a Health and Environment International Trust igazgatója közreműködött a jelentés elkészítésében, szerinte 2030-ra a csökkenő termelékenység miatt Kína évente 1, Indonézia pedig 6 százalékát veszítheti el GDP-jének. Az extrém hőség máris 15-20 százalékkal csökkenti az éves munkaórák számít Délkelet-Ázsiában, ez az arány viszont 2050-re akár meg is duplázódhat.
