Digitális mérőórák váltják fel a hagyományos rendszert Magyarországon
2025-től alapjaiban változik meg a háztartások és vállalkozások mérőóráinak leolvasási rendszere Magyarországon. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és az Energiaügyi Minisztérium bejelentette, hogy az országos átállás keretében megszűnik a manuális óraállás-diktálás és a személyes leolvasás. Helyettük egy teljesen digitális, okosmérőkre épülő rendszer lép életbe, amely automatikusan továbbítja a fogyasztási adatokat a szolgáltatók felé.
A digitalizáció előnyei és céljai
Az új rendszer legfontosabb eleme az okosmérők telepítése, amelyek azonnali adattovábbítással rögzítik az energiafelhasználást, így megszűnik az ügyfelek havi vagy negyedéves diktálási kötelezettsége. A digitális mérőórák fokozatosan váltják fel a hagyományos mechanikus mérőket, csökkentve ezzel az emberi hibák lehetőségét és növelve az energiafogyasztás pontos mérhetőségét.
A cél az, hogy 2030-ra az ország háztartásainak többsége digitális mérővel rendelkezzen, így teljesen megszűnne a kézi adatrögzítés és az ezzel járó adminisztratív terhek. A modernizáció nemcsak a fogyasztók számára nyújt egyszerűbb és átláthatóbb megoldást, hanem az energiaszolgáltatók számára is hatékonyabb adatkezelést biztosít.
Az átállás menetrendje
A változás fokozatosan zajlik, először a nagyobb városokat és ipari fogyasztókat érintve, majd később a kisebb településeken is bevezetésre kerül. A teljes átállás három fő szakaszra osztható:
- 2025–2027: Az új mérőórák telepítésének első fázisa, amely elsősorban a nagyobb városokat és ipari fogyasztókat érinti.
- 2028–2030: Az országos hálózat modernizálása, amely a vidéki területeken és kisebb háztartásokban is bevezeti az új rendszert.
- 2030 után: A teljes digitalizáció elérése, amelynek célja a hagyományos kézi mérőórák teljes kivonása a rendszerből.
Mit jelent ez a lakosság számára?
A digitális mérőórák bevezetése nagyban leegyszerűsíti a fogyasztók életét, mivel többé nem kell manuálisan rögzíteni és leadni az óraállást. Az automatikus adatátvitel pontosabb elszámolást biztosít, csökkenti a téves leolvasásokból fakadó problémákat, és lehetőséget ad arra, hogy a felhasználók pontosabb képet kapjanak energiafogyasztásukról.
Bár a változás kezdetben átállási időszakot igényel, a hosszú távú előnyök egyértelműek: nincs több diktálási kötelezettség, kevesebb adminisztráció, és nagyobb hatékonyság a számlázásban. A fogyasztók számára az új rendszer pontosabb és igazságosabb elszámolást jelent, míg az energiaszolgáltatók számára korszerűbb adatkezelést biztosít.
A mérőórák cseréje várhatóan díjmentesen vagy állami támogatással fog történni, azonban ennek pontos részleteit a következő években határozzák meg. Az átállás tehát egy hosszú távú fejlesztési terv része, amelynek célja egy hatékonyabb, fenntarthatóbb és ügyfélbarátabb energiagazdálkodási rendszer kialakítása Magyarországon.
