Három férfi üldögélt egy ház verandája előtt. Az asszony egyedül volt otthon, megkérdezték hát, hogy bemehetnek-e míg férje nincs otthon… Szép szimbolikus jelentésű történet következik, fogadjátok szeretettel.
Egy asszony kijött a házból, és három hosszú, fehér szakállú öregembert látott üldögélni az udvaron.Nem ismerte őket. Így szólt:– Nem hinném, hogy ismernélek benneteket, de éhesnek látszotok.Kérlek benneteket, gyertek be, és egyetek valamit!– A ház ura itthon van? – kérdezték.– Nem – válaszolta az asszony. – Nincs itthon.– Akkor nem mehetünk be – felelték.Amikor este a férje hazaért, az asszony elmondta neki, mi történt.– Menj, mondd meg nekik, hogy itthon vagyok, és hívd be őket! – válaszolta a férj.Az asszony kiment, és újra behívta az öregeket.– Együtt nem mehetünk be a házba – felelték.
– Miért nem? – kérdezte az asszony.Az egyik öreg magyarázatba kezdett: -Az ő neve: Jólét – mutatott egyik barátjára, majd a másikra mutatva azt mondta: – Ő a Siker, és én vagyok a Szeretet.-Majd így folytatta: – Most menj vissza a házba, és beszéld meg a férjeddel, melyikünket akarjátok behívni.Az asszony bement a házba, és elmondta a férjének, amit az öreg mondott.A férj megörült. – Ez nagyszerű! – mondta. – Ebben az esetben hívjuk be Jólétet!Hadd jöjjön be, és töltse meg a házunkat jóléttel!A felesége nem értett vele egyet: – Kedvesem, miért nem hívjuk be inkább a Sikert?A menyük eddig csak hallgatta őket, és most előállt saját javaslatával:– Nem lenne jobb a Szeretetet behívni? Az otthonunk megtelne szeretettel.
