Kiszivárgott Putyin Titkos haditerve!Amit eddig láttunk az Putyin haditervének még csak az első fázisa.Következő fázis nagyon durva lesz! EZT nézzétek!
Putyin haditervének ez még csak az első fázisa. Robert C. Castel elemző úgy fogalmazott, ideje lenne megállni egy percre, és elgondolkodni azokon az anomáliákon, amelyek a „Putyin tévedett” típusú sommás diagnózisokhoz vezettek. Az Izraelben élő biztonságpolitikai szakértő elemzését a Neokohn ismertette.
Hogy mik ezek az anomáliák? Tények, és nem vélemények. Méghozzá olyan tények, amelyeket nem borít a titkosság leple, és amelyekről egyenlőként vitatkozhat az érdeklődő laikus a titkos információk birtokában lévő hírszerzési elemzővel,írja a hirado.hu
- Tény, hogy mindeddig az oroszok a katonai és technológiai eszközeiknek csupán egy töredékét vetették be az Ukrajna elleni hadjárat során.
- Tény, hogy Oroszország nem törekedett mindenáron a teljes légi fölény kivívására (Lásd: Kijev szelleme), ami a nyugati elemzők étlapján obligát előételnek számít.
- Tény, hogy Putyin nem vetette be országa kibereszközeit a kritikus ukrán infrastruktúrák – a vízellátás, az elektromos hálózat és az internet – megbénítására (Lásd: Ukrajna elérhetősége a világhálón.).
- Tény, hogy az alkalmazott tűzerő szinte kizárólag nagy pontosságú eszközökre épült, amik a világ legmodernebb hadseregeiben sem állnak korlátlanul rendelkezésre.
- Tény, hogy Putyin nem törekedett mindenáron az ukrán fegyveres erők minél átfogóbb fizikai felszámolására (Lásd: Az áldozatok relatíve alacsony száma).
- Tény az is, hogy az oroszok mindeddig nem támadták célzottan Ukrajna civil lakosságát.
A reflexív válasz, hogy „Putyin tévedett” és nemsokára megissza ennek a levét, ad ugyan némi erkölcsi elégtételt az invázió felett érzett felháborodásunkban, de okosabbak aligha leszünk tőle.
Ha viszont hajlandók vagyunk egy percre elviselni azt a kellemetlen gondolatot, hogy Putyin esetleg nem tévedett, hanem mindez egy jól átgondolt politikai és katonai tervezési folyamat eredménye, akkor alkalom nyílik arra, hogy feltegyük a kérdést:
Mi is tulajdonképpen az orosz elnök terve?
Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Szergei Szavosztyanov)Egy ilyen kérdés különösen hasznos, mert a rá adott válasz támpontot nyújthat úgy térben, mint időben: mit láttunk eddig, hol láttuk, amit láttunk, és mik lesznek Putyin további lépései az ukrán sakkjátszmában?
Meglepő módon, a kérdésre a válasz nem a divatos szlogenekben, és nem is a káprázatos haditechnikákban rejlik. Nem szükséges a hibrid, az aszimmetrikus, a hálózatcentrikus stb. hadviselési formák ismerete az észlelt jelenségek megértéséhez. Arra sincs szükség, hogy tisztában legyünk a hiperszonikus rakéták és a thermobarikus robbanófejek hatásmechanizmusával. Ahhoz, hogy Putyin haditervét megértsük és megmagyarázzuk, csupán vissza kell térni az alapokhoz, amelyeket idestova kétszáz éve tanulunk és tanítunk a világ katonai akadémiáin. Az előttünk kibontakozó ukrán háború kérdéseire a válaszok ott vannak, Putyin kadét tiszti iskolás jegyzeteiben, csak elő kell venni, és leporolni őket.
Az ötvenes évek óta számtalan tanulmány született arról, hogy mekkora hatása volt és van mind a mai napig a korai 19. század porosz katonai zsenijének, Carl von Clausewitznek az orosz katonai filozófiára. Paradox módon az oroszok az elsők között voltak, akik újra felfedezték és népszerűsítették Clausewitz műveit, messze a nyugati katonai gondolkodók előtt. A kanti módszertan és az Oroszországban eltöltött hosszú évek tapasztalata kikandikálnak a szerző száraz sorai közül, és varázsuk ellenállhatatlannak bizonyult az orosz katonai gondolkodók számára.
