Tájékoztató a behajtási költségátalányról
1.A behajtási költségátalány
Behajtási költségátalány fizetési kötelezettség késedelmes teljesítésekor merülhet fel. A jogosult abból a célból tarthat igényt erre az átalánydíjra, hogy fedezze a követelése behajtásával kapcsolatos kiadásokat.
A behajtási költségátalány fix összegű – 40 eurónak megfelelő forint –, amely független a pénztartozás mértékétől és a késedelem időtartamától. Teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei (például a késedelmi kamat fizetése) alól.
A hazai jogszabályok alapja az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelve a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről. A behajtási költségátalány jelenlegi Magyarországra érvényes szabályait a 2016. évi IX. törvény tartalmazza.
A törvény és az irányelv célja a fizetési fegyelem erősítése. A jogalkotó szándéka, hogy a szerződő feleket ösztönözze a fizetési kötelezettségek időben történő teljesítésére. A jogszabály hatálya kiterjed valamennyi olyan (nem fogyasztói) szerződésre, amelyben a felek pénzfizetési kötelezettség ellenében szolgáltatást vesznek igénybe vagy árut vásárolnak.
Forrás : http://www.mekh.hu/
ITT NYÚJTHAT BE PANASZT A BEHAJTÁSI KÖLTSÉGÁTALÁNY KAPCSÁN :
PANASZ BENYÚJTÁSA BEHAJTÁSI KÖLTSÉGÁTALÁNY KAPCSÁN
Tájékoztató a behajtási költségátalány kapcsán a Hivatalhoz benyújtott panasz legfontosabb tudnivalóiról.
Mi szükséges ahhoz, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz benyújtott behajtási költségátalánnyal kapcsolatos kérelem teljes legyen, és az egyedi ügyben megindulhasson az eljárás?
1. Panaszbeadvány, amellyel ügyében a fogyasztó korábban a szolgáltatóhoz fordult (a panasz tértivevénye, ajánlott szelvénye, elektronikus levélváltás, a telefonon tett panasz azonosítószáma vagy személyes panasztétel jegyzőkönyve).
2. A szolgáltató kifogásolt válasza, amelyet a fogyasztó panaszára kapott.
3. A kérelmező elérhetőségei (lakcím vagy kézbesítési cím, telefonszám, elektronikus levélcím, ha rendelkezésre áll).
4. A felhasználási hely címe.
5. A kérelmező aláírása (elektronikus benyújtás esetén szkennelt aláírással, jogi személy esetén az eljárásra jogosult aláírása).
Hirdetés6. Meghatalmazás (amellyel meghatalmazást kapott a sérelmet szenvedett felhasználó képviseletére).
7. Ügyvédi meghatalmazás (ha szükséges).
8. Társasház esetén a közös képviseletre jogosító irat.
9. A Hivatalnak címzett kérelem, a kifogás részletezésével, és az alábbi tartalommal:
> a Hivataltól kért intézkedés megfogalmazása,
> nyilatkozat arról, hogy mikor vette kézhez a szolgáltató által kiállított azon számlákat, amelyek kapcsán a szolgáltató késedelmes teljesítésre hivatkozik,
> nyilatkozat arról, hogy mi volt a számlák fizetési határideje,
> nyilatkozat arról, hogy a számlák mikor kerültek befizetésre,
> nyilatkozat arról, hogy a számlafizetési határidőn belül vagy annak lejártát követően történt a számlák kiegyenlítése.
10. A szolgáltató által küldött számlák, továbbá a számlák befizetését igazoló csekkszelvény(ek), vagy a teljesített átutalás(ok)ról szóló banki igazolás(ok) másolata.
A behajtási költségátalány követelésének lehetőségét európai uniós jogszabály* hazai jogba történő átültetése alapozza meg. Ennek szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény léptette hatályba 2014. március 15-ével. A behajtási költségátalány jelenlegi szabályait a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény tartalmazza, amely 2016. március 24-én lépett hatályba.
A törvény és az irányelv célja – azok indokolása szerint – a fizetési fegyelem erősítése. A jogalkotó a költségátalány, mint szankció alkalmazhatóságával arra ösztönzi a szerződő feleket, hogy megfelelő időben teljesítsék fizetési kötelezettségüket. A jogszabály nem csak az energiaszektorra vonatkozik, hatálya valamennyi olyan (nem fogyasztói) szerződésre kiterjed, amelyben a felek pénzfizetési kötelezettség ellenében szolgáltatást vesznek igénybe vagy árut vásárolnak.
A hivatkozott törvény a behajtási költségátalány megfizetésére kötelezhető vállalkozás fogalmát a következőképpen határozza meg: „önálló gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató szervezet, még ha az adott tevékenységet egyetlen személy is végzi.”
A hatályos törvény szerint a kereskedelmi ügylet fogalma a következő: „vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között lebonyolított olyan ügylet, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása.”
A behajtási költségátalány a fizetési kötelezettség – ezek között a számlafizetési kötelezettség – teljesítésének késedelme esetén alkalmazható, a következő általános feltételek esetén:
> érvényesítésére a késedelembe esést követő egy éves jogvesztő határidő alatt van lehetőség,
> a törvény hatályba lépésekor fennálló késedelem esetén, a jogvesztő egy éves időszak kezdő időpontja 2016. március 24.,
> a behajtási költségátalány összege fix, 40 eurónak megfelelő forint, (a késedelem kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyamon számított összeg),
> a behajtási költségátalány összege független attól, hogy milyen mértékű pénztartozás nem került határidőben megfizetésre,
> a késedelmi kamaton felül érvényesíthető.
A fizetésre kötelezettet a behajtási költségátalány alkalmazása esetén kimentési lehetőség illeti meg. A késedelem rajta kívül álló – és ezzel a behajtási költségátalány megfizetése alól kimentő – okait a költségátalányt követelő vállalkozásnál, jelen esetben a szolgáltatónál jelezheti a fogyasztó.
* Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 2011/7/EU irányelve a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről
