Az éjszakai áram más néven különmért, vezérelt tarifatípus. Az éjszakaiáram-szolgáltatást eredetileg az áramfogyasztás kiegyensúlyozására találták ki. Az erőművek termelését ugyanis nem lehet leállítani vagy újraindítani a lakosság igényei szerint, így valamiképp a fogyasztást kell a termeléshez közelíteni. Mivel az áramfelvétel éjszaka a legkisebb, hajdan a normálnál jóval olcsóbb éjszakai áram bevezetésével oldották meg, hogy csúcsidőszak és völgyidőszak fogyasztása közelítsen egymáshoz.
Korábban ez a szó szoros értelmében éjszakaiáram-szolgáltatást jelentett, azaz megközelítőleg este tíztől reggel hatig lehetett igénybe venni. Ehhez nem kellett – és ma sem kell – mást tenni, mint egy külön mérőműszert beszereltetni, ami egy központilag adott jelet érzékelve bekapcsol, olcsóbb áramot küldve a rákötött berendezésekre. Csak állandóra bekötött és szakaszosan üzemeltethető készülékeket lehet éjszakai áramról működtetni, ami a legtöbb háztartásban a bojlert és a hőtároló kályhát jelenti. Az éjszakai áramot a szolgáltatók kedvezményes áron kínálták a normál áramhoz képest, így a háztartások nagy részében jelentős összeget lehetett megtakarítani vele.
2008. január 1-jétől a gazdasági és közlekedési miniszter 115/2007 (XII. 29.) számú rendelete írja elő a szolgáltató számára az egyes napszakokban alkalmazható fűtési időtartamokat, mely annyiban változott, hogy nem kizárólag éjszaka, hanem a nap bármely szakaszában sor kerülhet az éjszakai áram „bekapcsolására”. Az áramszolgáltatók ugyanakkor kötelesek ezt egy napon, tehát huszonnégy órán belül a téli időszámítás alatt legalább nyolc, a nyári szezonban minimum hat órában biztosítani, a következő bontásban:
| Téli időszámítás | Nyári időszámítás |
| 22–6 óra (völgyidőszak): legalább öt, legfeljebb hat óra. | 23–7 óra (völgyidőszak): legalább négy, legfeljebb öt óra. |
| 6–22 óra (csúcsidőszak): a fenti időintervallumtól függően legalább két vagy három óra, tehát huszonnégy óra alatt legalább nyolc óra. | 7–23 óra (csúcsidőszak): fenti időintervallumtól függően legalább egy vagy két óra, tehát huszonnégy óra alatt legalább hat óra. |
Ezek az adatok a munkanapokra érvényesek, a hétvégéken és ünnepnapokon nem különböztetnek meg csúcs- és völgyidőszakot, csupán a hat-, illetve nyolcórás keret az érvényes. Az új szabályozásnak megfelelően az elnevezés is megváltozott, már nem éjszakai, hanem vezérelt áramnak hívják.
Forrás : http://energiapedia.hu/
Az éjszakai áramról általában annyit tudunk, hogy olcsóbb, mint a nappali, és ez táplálja a bojlert. A követhetetlen áremelések mellett szinte bizonyosan elkerüli figyelmünket, hogy a szolgáltatás rendje év elejétől megváltozott.
Azóta tehát más időpontokban, más mennyiségben, más feltételekkel kapjuk a kedvezményes áramot. Egy olvasói levél nyomán utánajártunk: Miért nincs éjszaka éjszakai áram és mikor, mennyit, mennyiért kapunk belőle?
Tisztelt Szerkesztőség!
2008.01. hótól a Bp.-i ELMŰ minden előzetes bejelentés nélkül megváltoztatta az éjszakai áramszolgáltatás menetét az alábbi formában: Reggel 6 és 13 óra között óránként 15 percre, este 22 órakor egy órára, éjjel 0 órától kb. 5.30-ig. Ez részint az ELMŰ által megadott adatokból, részint saját tapasztalatokból állt így össze. Az ügy miértjét feszegetve azt az elfogadhatatlan választ kaptam, hogy mindez „közkívánatra” történik így. Nem tudom megállapítani és tényként kategorikusan kijelenteni, de élek a gyanúval, hogy az ELMŰ olyan bevételcentrikus szolgáltatást alkalmaz, ami nem a fogyasztó érdekeit tartja szem előtt! Ezen állításomat támasztja alá az a tény is, hogy a napi éjszakai fogyasztásunk 3 kWh-val nőtt, miközben a melegvíz hőfoka romlott! (…) Összegezve: A Bp.-i Elektromos Művek egyoldalúan szerződést módosított. Szolgáltatásának minőségét szándékosan lerontotta, és ezt az ellenőrizhetetlen „közkívánatra” szófordulat mögé bújtatta. Számlázáskor olyan profitot tesznek zsebre, amit a fogyasztó áll egy rossz szolgáltatás miatt. Elektromos végzettségem az alapja a feltételezésemnek, amit a saját bőrömön is tapasztalok, és amit az általam megkérdezettek is megerősítettek. (…)
Tisztelettel: K. B.
|
|
|
Már nem olyan meleg és nem olyan olcsó… |
Hogyan változott?
Az éjszakaiáram-szolgáltatást eredetileg az áramfogyasztás kiegyensúlyozására találták ki. Az erőművek termelését ugyanis nem lehet leállítani vagy újraindítani a lakosság igényei szerint, így valamiképp a fogyasztást kell a termeléshez közelíteni. Mivel az áramfelvétel éjszaka a legkisebb, hajdan a normálnál jóval olcsóbb éjszakai áram bevezetésével oldották meg, hogy csúcsidőszak és völgyidőszak fogyasztása közelítsen egymáshoz. Korábban ez a szó szoros értelmében éjszakaiáram-szolgáltatást jelentett, azaz megközelítőleg este tíztől reggel hatig lehetett igénybe venni. Ehhez nem kellett – és ma sem kell – mást tenni, mint egy külön mérőműszertbeszereltetni, ami egy központilag adott jelet érzékelve bekapcsol, olcsóbb áramot küldve a rákötött berendezésekre. Csak állandóra bekötött és szakaszosan üzemeltethető készülékeket lehet éjszakai áramról működtetni, ami a legtöbb háztartásban a bojlert és a hőtároló kályhát jelenti. Az éjszakai áram korábban közel egyharmadába, tavaly pedig még a felébe került a normál áramhoz képest, így a háztartások nagy részében jelentős összeget lehetett megtakarítani vele.
|
A bojlerek árama… |
Dr. Boross Norbert, az ELMŰ-ÉMÁSZ szóvivőjének tájékoztatása szerint a helyzet január elsejétől annyiban változott, hogy nem kizárólag éjszaka, hanem a nap bármely szakaszában sor kerülhet az éjszakai áram „bekapcsolására”. Az áramszolgáltatók ugyanakkor kötelesek ezt egy napon, tehát huszonnégy órán belül a téli időszámítás alatt legalább nyolc, a nyári szezonban minimum hat órában biztosítani, a következő bontásban:
| Téli időszámítás | Nyári időszámítás |
| 22–6 óra (völgyidőszak): legalább öt, legfeljebb hat óra. | 23–7 óra (völgyidőszak): legalább négy, legfeljebb öt óra. |
| 6–22 óra (csúcsidőszak): a fenti időintervallumtól függően legalább két vagy három óra, tehát huszonnégy óra alatt legalább nyolc óra. | 7–23 óra (csúcsidőszak): fenti időintervallumtól függően legalább egy vagy két óra, tehát huszonnégy óra alatt legalább hat óra. |
Ezek az adatok a munkanapokra érvényesek, a hétvégéken és ünnepnapokon nem különböztetnek meg csúcs- és völgyidőszakot, csupán a hat-, illetve nyolcórás keret az érvényes. Az új szabályozásnak megfelelően az elnevezés is megváltozott, már nem éjszakai, hanem vezérelt áramnak hívják. Az ELMŰ legújabb díjszabása szerint a vezérelt áramnak már ára sem olyan kedvező, mint szép emlékű éjszakai elődjének tarifája. A tájékoztatókban és interneten „B-díjszabásként” található tétel jelenleg 25,16 Ft/kWh, míg a normál árszabás (közismert nevén nappali áram) 43,21 Ft/kWh.
Miért változott?
A változtatás felelőse valójában nem az ELMŰ, ahogy azt a levélíró véli, hanem a volt Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, mely egy tavaly év végén kiadott rendeletben fogalmazta meg a módosítást. Így aztán az összes hazai villamosenergia-szolgáltató területén számolni lehet a változtatással. És, hogy ezt mi indokolta? Dr. Szöllősi László, a Magyar Energia Hivatal Ár- és Gazdasági Elemző Főosztályának vezetőjének tájékoztatása szerint a lépést a villamosenergia-rendszer egyenletesebb terhelésének biztosítása tette szükségessé.
|
Elhangzott egy, a panaszos levél írója által említett érv is, tehát az a fogyasztói igény, hogy a vezérelt árammal működő berendezések ne csupán éjszaka, de nappal is kapjanak áramot. A kérdés így már csak az, hogy milyen fogyasztói igény indokolja a szolgáltatás időmennyiségének csökkentését. Az, hogy az ELMŰ nem tájékoztatta a fogyasztókat a változásról, nem nevezhető korrektnek, de nem is törvényellenes. Mivel nem az ELMŰ, hanem a minisztérium döntése nyomán változott a szolgáltatás, az áramszolgáltatónak nincs bejelentési kötelezettsége fogyasztói számára. Az ELMŰ ügyfélszolgálatánál ugyan közölték velünk, hogy a számla mellett küldött hírlevélben informálták a fogyasztókat, azt azonban az ügyfélszolgálat munkatársa is elismerte, hogy ezek a hírlevelek nem alkalmasak az ilyen típusú tájékoztatásra. A Magyar Energia Hivatal tud róla, hogy a fenti levél írójához hasonlóan többen is kedvezőtlennek tartják a változást, és a Hivatal keresi is a lehetőséget az új szabályozás finomítására. „Lévén azonban összetett, több felet érintő műszaki (rendszer-) problémáról szó, nem lenne szerencsés egy – nem feltétlenül minden fogyasztó véleményét képviselő – álláspont mérlegelés nélküli érvényre juttatása.” – szól a diplomatikus állásfoglalás. |
|
|
|
Értesíthettek volna… |
Egyszerű áramfogyasztóként így nem tehetünk mást, mint elfogadjuk a megváltozott feltételeket. Esetleg bosszankodhatunk, ha nincs elég meleg víz a bojlerben. Egyebet akkor sem tehetnénk, ha esetleg többet áldoznánk kényelmünk érdekében: a fix bekötésű készülékek ugyanis nem köthetők át alkalomadtán éjszakairól normál áramra, a szolgáltatók az ilyen kalózakciókat szigorúan büntetik. Panaszunkkal továbbra is a Magyar Energia Hivatalhoz fordulhatunk, bár az eddigi tapasztalatok alapján az évi hat-tíz, vezérelt árammal kapcsolatos bejelentést eddig még egyetlen esetben sem követte büntetés.
Forrás : http://www.kisalfold.hu
