Gyász: meghalt Huszár Tibor
89 éves korában halt meg Huszár Tibor akadémikus, szociológus, aki az ELTE Szociológiai Intézetét alapította, 1990-ben országgyűlési képviselő is volt, illetve a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja – tudta meg a család tájékoztatása alapján az Index.
Huszár Tibor (Veresegyház, 1930. augusztus 20. – 2019. november 2. (k. n.)) Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az értelmiségszociológia neves kutatója. 1983 és 1992 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézete alapító igazgatója. 1990-ben rövid ideig országgyűlési képviselő.
Életpályája[szerkesztés]
1949-ben kikerült a moszkvai Lenin Intézetbe, ahol pedagógiai, pszichológiai és logikai tanulmányokat folytatott. 1953-ban szerzett diplomát. Tudományos pályafutása későn kezdődött. Petőfi Körös tevékenysége miatt 1957 és 1960 között a budapesti József Attila Gimnázium tanáraként tudott csak dolgozni, de közben levelező aspiráns volt. 1960-ban került az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának filozófia tanszékére, ahol 1969-ig adjunktusként dolgozott. Ekkor kapta meg egyetemi docensi kinevezését, ugyanebben az évben a szociológiai tanszék vezetését is átvette. 1977-től egyetemi tanár. A tanszék 1983-ban átalakult Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetté, melynek igazgatója lett. Ezt a tisztségét 1992-ig viselte. 2001-ben emeritálták.[3]
A Valóság, a The New Hungarian Quarterly és a Szociológiai Szemle szerkesztőbizottságainak tagja lett. Az ELTE Akkreditációs Bizottsága és a Magyar Szociológiai Társaság tagjává választották.
1960-ban védte meg a neveléstudományok kandidátusi, 1976-ban a szociológiai tudományok akadémiai doktori értekezését. 1975-ben az MTA Szociológiai Bizottságának elnöke lett, később az Athaeneum Bizottságban is dolgozott. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben pedig rendes tagjává választotta. 2003-ban Széchenyi-díjban, 2011-ben Hazám-díjban részesült.[3][4]
Politikai pályafutása[szerkesztés]
1948-ban belépett a Magyar Dolgozók Pártjába. Diplomájának megszerzése után a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének alosztályvezetője volt, majd 1954-ben a budapesti bizottság titkáraként kezdett el dolgozni. Az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt (a Petőfi Kör vezetőségi tagja volt) 1957-ben kizárták a Magyar Szocialista Munkáspártból. Tanárként tudott elhelyezkedni. 1959-ben visszavették az MSZMP-be, de komolyabb politikai szerepet nem vállalt.
Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Szocialista Párt pártonkívüli jelöltjeként annak országos listájáról bekerült az Országgyűlésbe, de négy hónappal később lemondott mandátumáról.
Munkássága[szerkesztés]
Kutatási területe az erkölcsi tudat kérdései, az értelmiségszociológia és a történelemszociológia.
Vizsgálta az erkölcsi értékek fejlődésében a folyamatosság és a megszakítottság problémakörét. A tudáselit jellemzőit több művében behatóan kutatta. 1990 után a hatalmi gépezet működésének különféle (elsősorban a rejtettség és a láthatóság) dimenzióit vizsgálta, elsősorban az autoriter (azaz tekintélyelvű) és a diktatórikus/totalitárius rendszerekben. Több Bibó Istvánnal, Erdei Ferenccel és Kádár Jánossal kapcsolatos mű szerzője, szerkesztője volt.
Családja[szerkesztés]
Nős, házasságából egy fiúgyermek született.
Főbb publikációi[szerkesztés]
Bátorság, hősiesség, erős akarat; Ifjúsági, Bp., 1952
Fiatalkorú bűnözők. Adalékok a fiatalkori bűnözés problematikájához az 1950-1959. évek felmérései alapján; Tankönyvkiadó, Bp., 1964
Erkölcs és társadalom; Kossuth, Bp., 1965
Modern polgári etika. Szöveggyűjtemény, 1-3.; szerk. Huszár Tibor; Tankönyvkiadó, Bp., 1967
Morala şi societatea (Erkölcs és társadalom); Politică, Bucureşti, 1967
Történelem és önismeret. Tanulmányok; Magvető, Bp., 1968 (Elvek és utak)
Huszár Tibor–Hernádi László–Pelejtei Tibor: Lenin-centenárium. 1870-1970; ajánló bibliográfia Ecsedy Andorné, Gáliczky Éva; Könyvtártudományi és Módszertani Központ–Népművelési Intézet–Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Bp., 1969
Ifjúságszociológia; összeáll., vál., bev. Huszár Tibor, Sükösd Mihály, ford. Félix Pál, Forintos György, Józsa Péter; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1969
A szociológia története 1917-ig. Szöveggyűjtemény 1-4.; szerk. Huszár Tibor, Somlai Péter; Tankönyvkiadó, Bp., 1972
Contemporary Hungarian society; Corvina, Bp., 1974
A szociológia története 1917-1945 között 2. Polgári és marxista irányzatok az angolszász szociológiában. Szöveggyűjtemény; szerk. Huszár Tibor, Somlai Péter; Tankönyvkiadó, Bp., 1974
A szociológia története 1917-1945 között. Szöveggyűjtemény 3.; szerk. Huszár Tibor, Somlai Péter; Tankönyvkiadó, Bp., 1974
A szociológia története 1917-1945 között. Szöveggyűjtemény 4. A szociológia a Szovjetunióban; szerk. Huszár Tibor, Somlai Péter; Tankönyvkiadó, Bp., 1974
Történelem és filozófia. Új törekvések a szovjet filozófiai kutatásokban; vál., utószó Huszár Tibor, ford. Könczöl Csaba, Köcsky Margit; Gondolat, Bp., 1974 (Társadalomtudományi könyvtár)
Današnje madârsko društvo; Corvina, Bp., 1974
Korunk értelmisége. Értelmiségelméletek – értelmiségvizsgálatok. Válogatás; vál., bev. Huszár Tibor; Gondolat, Bp., 1975
Die gegenwärtige ungarische Gesellschaft; Corvina, Bp., 1975
La Société hongroise d’aujourd’hui; franciára ford. Sipos János; Corvina, Bp., 1975
Szovremennoje vengerszkoje obsesztvo; oroszra ford. A. Bogdanova; Corvina, Bp., 1975
A cselekvő ember; Szépirodalmi, Bp., 1975
Fejezetek az értelmiség történetéből; Gondolat, Bp., 1977
Hungarian society and marxist sociology in the nineteenseventies; szerk. Huszár Tibor, Kulcsár Kálmán, Szalai Sándor; Corvina Press, Bp., 1978
Tudomány, közösség, művészet. Szovjet szociológiai tanulmányok; összeáll. Huszár Tibor, ford. Láng Rózsa; Gondolat, Bp., 1978
Értelmiségiek, diplomások, szellemi munkások. Szociológiai tanulmányok; szerk. Huszár Tibor; Kossuth, Bp., 1978
Történelem és szociológia; Magvető, Bp., 1979 (Elvek és utak)
Adalékok a munkaerkölcs történetéhez és szociológiájához; OM Marxizmus-Leninizmus oktatási főosztály, Bp., 1980 (Szociológiai füzetek)
Műveltség, közművelődés, értelmiség; KM, Bp., 1980 (Közművelődéskutatás)
Értelmiségszociológiai írások Magyarországon. 1900-1945; vál., bev. Huszár Tibor, jegyz. Tóth Pál Péter; Kossuth, Bp., 1981
“Nem középiskolás fokon…”. Műveltség, közművelődés, értelmiség; Magvető, Bp., 1981 (Gyorsuló idő)
Két vita tanulságai. Az értelmiségpolitika változásairól 1945-1953; Népművelési Intézet, Bp., 1982
Az erkölcsi érték néhány axiológiai és szociológiai jellemzője; Művelődéskutató Intézet, Bp., 1982 (Értékvizsgálatok)
Gondolatok a munkaerkölcsről; Magvető, Bp., 1982 (Gyorsuló idő)
Beszélgetések; Kossuth, Bp., 1983
Erkölcs és társadalom. Erkölcsiség, erkölcsösség; Kossuth, Bp., 1983
Nemzetlét, nemzettudat, értelmiség. Tanulmányok; Magvető, Bp., 1984 (Elvek és utak)
Új kérdések, megválaszolatlan dilemmák az értelmiségkutatásban. Akadémiai székfoglaló. 1983. február 24.; Akadémiai, Bp., 1985 (Értekezések, emlékezések)
A magyar értelmiség a 80-as években; szerk. Huszár Tibor; Kossuth, Bp., 1986
Az MSZMP értelmiségpolitikájának néhány időszerű kérdése; Kossuth, Bp., 1986
Abriss der Geschichte der Intelligenz (Fejezetek az értelmiség történetéből); németre ford. Balázs István; Akadémiai, Bp., 1988
Mit ér a szellem, ha…; Szabad Tér, Bp., 1990
Bibó István. Beszélgetések, politikai-életrajzi dokumentumok; sajtó alá rend. Huszár Tibor, Kolonel; Bp., 1989 (Magyar krónika)
Párhuzamok és kereszteződések. Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front; József Attila Múzeum, Makó, 1991 (A makói múzeum füzetei)
Szociológiatörténeti szöveggyűjtemény. Másodválogatás; szerk. Huszár Tibor, Somlai Péter; ELTE Bölcsészettudományi Kar–Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1993
Bibó István (1911-1979). Életút dokumentumokban; vál., összeáll. Huszár Tibor, szerk. Litván György, S. Varga Katalin, interjúk Huszár Tibor, Hanák Gábor; Osiris-Századvég–1956-os Intézet, Bp., 1995 (56)
A hatalom rejtett dimenziói. Magyar Tudományos Tanács, 1948-1949; Akadémiai, Bp., 1995
1968. Prága, Budapest, Moszkva. Kádár János és a csehszlovákiai intervenció; Szabad Tér, Bp., 1998
A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon. Sántha Kálmán ügye. Esettanulmány. Egyetemi tankönyv; Corvina, Bp., 1998 (Egyetemi könyvtár)
Restauráció vagy kiigazítás. A kádári represszió intézményesülése, 1956-1962; szerk. Huszár Tibor, Szabó János; Zrínyi, Bp., 1999
Kádár János politikai életrajza, 1-2.; Szabad Tér–Kossuth, Bp., 2001-2003
Kedves, jó Kádár elvtárs! Válogatás Kádár János levelezéséből, 1954-1989; szerk. Huszár Tibor, jegyz. Némethné Vágyi Karola; Osiris, Bp., 2002
Beszélgetések Nyers Rezsővel; beszélgetőtárs Huszár Tibor; Kossuth, Bp., 2004
Találkozások. Beszélgetések a két világháború közötti magyar szellemi-politikai mozgalmakról; jegyzetszótár Nácsa Klára; Corvina, Bp., 2005
Kádár. A hatalom évei, 1956-1989; névmutató, jegyz. Némethné Vágyi Karola, bibliográfia Győri László; Corvina, Bp., 2006
Az elittől a nómenklatúráig. Az intézményesített káderpolitika kialakulása Magyarországon, 1945-1989; Corvina, Bp., 2007 (Corvina tudástár)
Bibó estéje. Levelek, dokumentumok a népi mozgalomról és a Magyar Közösség peréről; Corvina, Bp., 2008
A pokol malmai. Szűcs Ernő ÁVH-s ezredes ügye és elágazásai, 1946-1955. Dokumentumok, interjúk Szűcs Ernő tevékenységéről, a tettestársak és áldozatok vallomásai; Corvina, Bp., 2009
Metszetek nyolc évtized magántörténelméből; Corvina, Bp., 2010
Kádár. A hatalom évei, 1956-1989; névmutató, jegyz. Némethné Vágyi Karola, bibliográfia Győri László; 2. jav. kiad.; Corvina, Bp., 2012
Erdei Ferenc, 1910-1971. Politikai életrajz; Corvina, Bp., 2012
Anekdoták nyolc évtized magántörténelméből; Corvina, Bp., 2013
A magyar szociológia története; Osiris–ELTE Társadalomtudományi Kar, Bp., 2015
Tiszakécskétől a Bródy Sándor utcáig. H. Soós Mária élete fényképek, emlékező sorok, iratok nyomán 1929-2011; Corvina, Bp., 2016
Beszélgetőkönyv Bálint Géza professzorral hitről, orvoslásról, humanizmusról; beszélgetőtárs Huszár Tibor; Corvina, Bp., 2016Forrás : wikipedia.org
