Berúgja az ajtót a kánikula: hétvégén már 38 fok is lehet !
Indul a szeptemberi nyár
Vasárnap is csak kevés felhő lesz az égen, eső nem valószínű, legfeljebb egy-egy heten alakulhat kis kisebb csapadékgóc. Többfelé megélénkül, helyenként megerősödhet az északkeleti szél. Hajnalban a legtöbb helyen 15 és 22 fok között alakulnak a minimumok. A legmelegebb órákban 31-36 fok várható.
Hétfőn sem lesz változás, a tanév első napján sok napsütésre és hőségre kell készülni. Északnyugaton növekedhet meg kissé a fátyolfelhőzet, reggel nyugaton gyenge zápor nem kizárt, de számottevő csapadék sehol sem várható. Gyenge, mérsékelt lesz a légmozgás. Délután 31-36 fok között alakul a hőmérséklet. Kedden és szerdán is forró, napos időjárás jön kevés fátyol- és gomolyfelhővel. Egy-egy zápor, zivatar szerdán fordulhat elő. Kedden a Kisalföldön a déli, szerdán északkeleten a keleti, északkeleti szél lehet élénk, néhol erős. Délutánonként 32-38 fokra van kilátás.
Csütörtökön is többnyire a napsütésé marad a főszerep, elősorban a Dunántúlon lehetnek felhősebb területek, de folytatódik a száraz időjárás, csapadék nem várható. Az északkeleti, keleti szél megélénkülhet, a legmelegebb órákban 31 és 37 fok közötti értékekre készülhetünk.
Olyan hőség lesz, amiben már dolgozni sem lehet – óriási károkat okoz majd
Köztudott, hogy extrém hőségben lehetetlen ugyanannyit dolgozni, min más normális környezeti viszonyok között, ezért nagy a veszélye annak, hogy a globális felmelegedésnek köszönhetően nagyon komolyan visszaeshet a termelékenység. Természetesen könnyebben alkalmazkodhatnak a változásokhoz a gazdagabb országok, pedig javarészt épp ők a felelősök a globális felmelegedésért, de a szegényebb országok igencsak nagyot bukhatnak.
2030-ig 2 billió dolláros kárt okoz majd, egy ENSZ-kutatás szerint a világ gazdaságainak a globális felmelegedés. Szinte emberi ésszel felfoghatatlan az összeg, az sem segít, ha átváltjuk forintra: 569 ezer milliárd forintot tesz ki 14 év alatt az üvegház hatás. Ez nagyjából annyi, amennyi GDP-t ebben az időszakban mindenestől megtermel majd Magyarország.
Nem lehet ugyanannyit dolgozni, ha közben megsülünk vagy hőgutát kapunk
Az okozza a veszteség nagy részét, hogy az egyre forróbb környezetben az emberek képtelenek ugyanannyit dolgozni, mint korábban. A növekvő hőterhelés következtében 43 országban lesz várható a gazdasági teljesítmény visszaesése, főként ázsiai országok érintettek: Kínát, Indonéziát, Malajziát emeli ki a Bloomberg cikke a globális gazdaság fontosabb szereplői közül.
2,1 millió halott, elveszett német GDP
Több mint 2 millió ember halt meg 1980 és 2012 között a mintegy 21 ezer természeti katasztrófa közvetlen következményeként, ezek között voltak áradások, sárlavinák, extrém hőhullámok, szárazság, erős szél vagy tűz. 4 ezer milliárd dolláros kárt okoznak ezek a katasztrófák, ami nagyjából megfelel az éves német GDP-nek.
Tord Kjellstrom a Health and Environment International Trust igazgatója közreműködött a jelentés elkészítésében, szerinte 2030-ra a csökkenő termelékenység miatt Kína évente 1, Indonézia pedig 6 százalékát veszítheti el GDP-jének. Az extrém hőség máris 15-20 százalékkal csökkenti az éves munkaórák számít Délkelet-Ázsiában, ez az arány viszont 2050-re akár meg is duplázódhat.
Nem lehet ugyanolyan intenzitással dolgozni magas hőterhelés mellett, a munkaintenzív ipari ágazatokban, a kutató szerint lassabb munkavégzésre és gyakoribb szünetekre kell felkészülni. Csak a gazdagabb országok tudnak érdemben felkészülni a klímaváltozás hatásaira pedig. Például át lehet állni másfajta munkaidő-beosztásra és energiahatékonyabb hűtésre, az új gyárak esetében – idézte a Bloomberg cikke a szakértő szavait.
HirdetésAz is egy érdekes, hogy épp azok a szegényebb országok szenvedik majd el nagyobb mértékben a klímaváltozás okozta károkat, amelyek kisebb arányban járultak hozzá a klímaváltozás kialakulásához az üvegházhatású gázok kibocsátásán keresztül.
A klímaváltozás inkább a kevésbé megfizetett, alacsonyabb képzettséget igénylő munkahelyek számában okozhat majd jelentős csökkenést, mind a nehéz fizikai munka, a mezőgazdaság vagy a feldolgozóipar területén. Az energiaellátásra komoly terheket ró majd, hogy közben az irodákban, kiskereskedelemben megnő az igény a klímaberendezésekre. A tanulmány szerint 2 gigawattal több áramot igényel Bangkok, a hőmérséklet minden 1 Celsius fokkal történő emelkedése esetén.
Kulcskérdésnek számít, hogy mi lesz a párizsi klímamegállapodásból
Különösen sürgető és fontos kérdés, hogy mi lesz, a még nem minden ország által aláírt klímavédelmi megállapodás sorsa és eredménye, amelyet tavaly decemberben deklaráltak . Az országok azt vállalták ebbe, hogy nem engedik meg azt , hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított 2 Celsius-fokot emelkedjen az átlaghőmérséklet, sőt azt szeretnék, hogy, amennyiben lehetséges a melegedés mértéke maradjon “jóval ezalatt”.
A globális felmelegedés a Földön eközben újabb mérföldkőhöz érkezett nemrég : május 23-án a Déli-sarkon a történelemben először mértek küszöbérték feletti légköri szén-dioxid-szintet.
És még nem is beszéltünk öko-menekültekből álló hullámról, amely Európát fenyegeti. A Közel-Kelet és Észak-Afrika lakói egy új tanulmány szerint hamarosan tömegesen kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket az elviselhetetlenné váló hőség és kiszáradás miatt.
Forrás : http://privatbankar.hu
