Egyre több és költségesebb természeti katasztrófával kell megbirkóznunk!
Az idei évben a legnagyobb természeti katasztrófák Magyarország GDP-jének megfelelő összegű kárt okoztak a világban. Az elmúlt négy évtized adatait elemezve úgy tűnik, egyre több és költségesebb természeti „megakatasztrófával” kell szembenéznünk. Mutatjuk az adatokat!
Áradások, viharok és hurrikán. Az elmúlt 40 év harmadik legköltségesebb természeti katasztrófáival indult a 2022-el kezdődő évtized. A 10 milliárd dollár feletti költséget okozó természeti katasztrófák 2021-ben Magyarország GDP-jének megfelelő, közel 150 milliárd dollárnyi (hozzávetőleg 47 billió forintnyi) kárt okoztak.
Az agyam eldobom, ilyen durva jégesőt még nem láttunk!
A jégesők kialakulása mindig zivatarfelhőkhöz kötött. A létrejöttének egyik alapvető feltétele ugyanis - mint azt látni fogjuk - a felhőben lévő erős feláramlás.
A csapadékképződés során a vízzel telített levegőből általában valamilyen légköri szilárd részecskére, úgynevezett aeroszolokra történik a kicsapódás, a kondenzáció. Az eső, a hó és a jég esetében más és más aeroszolok a legfőbb belső magvak. Jégesőnél ezek az aeroszolok viszonylag nagyok, a légkörben ritkábban fordulnak elő, mint az esőcseppek magvacskái. Fontos az is, hogy szerkezetük jól hasonlítson a jég kristályszerkezetéhez.
A felhőben jégdarabok létrejöttekor erősen túlhűlt vízcseppek ütköznek a fenti szilárd részecskékkel. Ütközés után az aeroszol felületéről indulva gyors fagyás jön létre. Újabb - elsősorban túlhűlt - vízcseppekkel való ütközés során a jégdarabok folyamatosan nőnek. A lehullott jegek szerkezetéből látható, hogy előfordul jégdarab-jégdarabbal való egyesülése.
