A lábai előtt hevert Európa, és még II. Vilmos, német császár fiát is megbabonázta, aki 25 szál vörös rózsával állított be az öltözőjébe. Aztán minden a darabjaira hullott szét. Bársony Rózsi – külföldön Rosy Barsony – életét is szétzúzta a történelem, pedig minden olyan szépen indult – kezdi megemlékezésében az Újságmúzeum.
1909-ben Budapesten látta meg a napvilágot, a legendás New York kávéház főpincérének leányaként. Hat és fél kilós óriás-bébiként született, ki hitte volna ekkor, hogy karcsú színésznőként, énekesként és táncosként is meghódítja Európát nem sokkal később. Már ötéves korától színészkedett, ám azt, hogy balett-táncos vagy színésznő lesz belőle, egy pénzérme feldobásával döntötte el a család. A színészet nyert. És nem volt megállás.
Kiválóan táncolt, csodásan énekelt, így pillanatok alatt az operett hazai csillaga lett. Huszonkét évesen már Lipcsében lépett fel, később Berlinben, Drezdában is repültek a virágcsokrok a színpadra, ha a megjelent, a kint Rose Barsonynak hívott színésznő.
Visszajött Magyarországra
1933 márciusában a zsidó származása miatt felbontották a szerződését és el kellett hagynia a Németországot. Ő legalább életben maradt, a kinti színházának igazgatóját, Alfred Rottert ellenben brutálisan meggyilkolták. Rózsi ezek után itthon filmezett, Jávor Pállal, Kabos Gyulával, s úgy tűnt, sikerül elfelejtenie a nyomasztó németországi élményeket.
Budapesten ismét sztárként kezelték és minden érdekes volt, ami vele történt. Így esett meg, hogy még arról is beszámoltak az újságok, hogy a Csöpi névre hallgató fehér pincsije megbetegedett. (...) Mivel a színészkamarába nem vették fel, csak alkalmanként léphetett színpadra. 1941-ben azt is megírták az újságok, hogy a Royal Varietében csak akkor énekelhetett, ha az előadás előtt és után egy szót sem szól a kamarai tagsággal rendelkező kollégáihoz. Megalázó. A korábban ünnepelt színésznő emberségét mutatja, hogy 1944-ben titokban egy pesti kórházban dolgozott nővérként, mert segíteni akart az értelmetlen háború sérültjein. A II. világháborút túlélte, de a Rákosi-rendszerben sem lett sokkal jobb a sorsa, és a férjével, a színész Dénes Oszkárral (1948-ban 39 évesen ment hozzá az 57 éves kollégájához) végül egy olaszországi fellépés után úgy döntöttek, hogy nem mennek haza. Ám a férje 1950-ben, csupán 59 évesen váratlanul meghalt. A magyar színésznő a munkába temetkezett, majd 1958-ban másodszor is megházasodott. Saját gyermeke nem született, de az új férje két gyerekét sajátjaként szerette.
BÁRSONY RÓZSI FOTÓ: WIKIPEDIA
Bársony Rózsi Bécsben élt és többször is hazalátogatott. 1973-ban egy elegáns pesti szállodában szállt meg, ahol rátaláltak az újságírók. Az egyikük megkérdezte tőle, mit jelent számára Budapest? Bársony nem szokványos választ adott: „Családom egy része itt él és itt élnek a barátaim és az irigyeim, akiktől soha nem tudnék megválni.”
1977-ben az osztrák fővárosban az utcán lett rosszul, hiába vitte kórházba egy taxis, amit leintett, már nem lehetett megmenteni az életét. A kávéházi főpincér szőke kislánya, akiért később a német császár fia is rajongott, és aki ahelyett, hogy bujkált volna a világégés alatt inkább nővérként segédkezett, egyszóval Bársony Rózsi 67 éves korában hagyott itt minket.
Nyugodj békében, Bársony Rózsi!
