Alföldi Róbert filmötlete a Bese- és Szájer-ügyről: Társadalmi tabuk a vásznon?
Alföldi Róbert, az egyik legismertebb magyar színész-rendező, egy merész gondolatot vetett fel a közelmúltban, miszerint filmet lehetne készíteni a Bese Gergő „atyáról” és a Szájer-ügyről. Bár az ötletet nem hivatalos bejelentésként tette, Alföldi szerint a két botrány annyira szürreális és megrendítő, hogy megérdemelnék, hogy filmen is megörökítsék azokat. A színész-rendező azt is hozzátette, hogy bár a két történetnek van egy morálisan ellentmondásos vonulata, valójában mély emberi drámák húzódnak meg mögöttük.
1. A film gondolata: Szürreális ügyek a vásznon
Alföldi szerint mind a Bese-ügy, mind a Szájer-ügy szürrealitása és kettőssége egy filmet érdemelne. A színész-rendező a Szeretlek, Magyarország! portálnak adott interjújában elmondta, hogy ezek a történetek sokkal inkább az emberi sorsok és a társadalmi elvárások összeütközéséről szólnak, mintsem egyszerű botrányokról. Alföldi azt is kiemelte, hogy bár nem nevet a történteken, az ügyek mélyebb elemzése végtelenül szomorú, hiszen ezek az emberek kettős életet éltek, és mindezt a társadalmi nyomás alatt kényszerültek titkolni.
2. Bese Gergő lebukása: Személyes dráma és közéleti botrány
HirdetésA Bese Gergő plébános botránya még inkább felerősítette azokat a hangokat, amelyek a társadalmi és vallási intézményekben zajló kettős életek ellen szólnak. Bese titkos kapcsolatai és lebukása a személyes féltékenység révén került nyilvánosságra, és a sztárpap életének „másik” oldala megrázta az egyházi közösséget. Alföldi elmondása szerint a Bese-ügy nem csupán morális botrány, hanem egy mély emberi tragédia, amely a társadalmi és vallási elvárások súlya alatt szakadt rá a plébánosra.
3. Társadalmi kitekintés: Kettős élet és hazugság a nyilvánosság előtt
Alföldi szerint a Szájer-ügy és a Bese-ügy közös pontja, hogy mindkét férfi kénytelen volt kettős életet élni, miközben nyilvánosan vallották erkölcsi álláspontjukat. A rendező úgy véli, hogy mindkét eset jól mutatja, hogyan sodorhat embereket szerencsétlen helyzetekbe a társadalmi és politikai elvárásoknak való megfelelés kényszere. „A végén végtelenül szerencsétlen emberekről van szó” – jegyezte meg Alföldi.
Míg Alföldi ötletét sokan támogatták, a rendező maga is elismerte, hogy Magyarországon még messze vagyunk attól, hogy ilyen jellegű filmek készüljenek, amelyek tabukat döntenek le.
