Paul Alexander 71 éves, ügyvéd. 1952-ben mindössze 6 éves volt, amikor az egyik nagy gyermekbénulás-járvány áldozataként vastüdőre került, és immár 65 éve él a készülékkel. Ő naponta pár órára el tudja hagyni az acélbörtönt, de az a pár óra nagyon komoly megpróbáltatást jelent számára, ugyanis ez alatt az idő alatt akaratlagosan kell szabályoznia minden egyes lélegzetvételét, mivel automatikusan az ő légzőizmai sem működnek.
Ma már nyugdíjas, de sikeres volt a szakmájában. Több ezer ügyféllel volt dolga, akiket egyáltalán nem aggasztott az állapota, hiszen a munkáját remekül ellátta. Így aztán egyfajta példakép lett azok számára, akikkel együtt dolgozott.
Pár évvel ezelőtt aztán volt egy nehéz időszak az életében: az utolsó vastüdőt ugyanis fél évszázaddal ezelőtt gyártották, az övé pedig meghibásodott, és nem volt könnyű szerelőt találni, aki képes megjavítani. Végül Brady Richards gépészmérnök sietett a segítségére, ami az életet jelentette Paulnak, aki szerencsére azóta is jól van. Ő az utolsók egyike, aki vastüdő segítségével éli ma is a mindennapjait.
Magyarországon az utolsó, légzésbénult beteget életben tartó vastüdőt 15 évvel ezelőtt, 2005-ben cserélték le.
