2024. Szeptember 1-től minden 50 év felettit komolyan érintő változás lép életbe! Közel 2 millió ember érintett! Erre számítson ha elmúlott 50 éves >>> tájékozódjon itt!

Az új szabályozás értelmében, amely 2025. január 1-jén lép hatályba, az egészségügyi államigazgatási szerv többféle intézkedést is alkalmazhat annak érdekében, hogy biztosítsa a kötelező szűrővizsgálatok elvégzését:

Határozat kibocsátása: Ha valaki nem hajlandó részt venni a kötelező szűrővizsgálatokon, az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalos határozatot bocsáthat ki, amely elrendeli a szűrővizsgálat elvégzését. Ez a határozat azonnal végrehajthatóvá válik, ami azt jelenti, hogy az érintett személy köteles azonnal megjelenni a vizsgálaton.

Bírságok: Az egészségügyi államigazgatási szerv pénzbírságokat szabhat ki azok számára, akik nem tartják be a kötelező szűrővizsgálatokra vonatkozó előírásokat. A bírságok mértéke a szabályozás részleteiben kerül meghatározásra.

Egészségügyi szolgáltatások korlátozása: Bizonyos egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést is korlátozhatnak azok számára, akik nem teljesítik a kötelező szűrővizsgálatok követelményeit. Ez különösen azokban az esetekben lehet releváns, amikor a szűrővizsgálatok elvégzése feltétele más egészségügyi ellátások igénybevételének.

Közérdekű munka: Egyes esetekben közérdekű munka is előírható, ha az érintett személy nem hajlandó részt venni a szűrővizsgálatokon. Ez a megoldás a közegészségügyi érdekek érvényesítésére szolgálhat.

Jogi lépések: Az egészségügyi államigazgatási szerv jogi lépéseket is tehet, beleértve a bírósági eljárásokat is, annak érdekében, hogy az érintett személyeket a kötelező szűrővizsgálatok elvégzésére kényszerítse.

Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász a portálnak azt mondta, aggasztóan kevesen járnak rendszeres szűrésre, miközben a szűrővizsgálat rendszeressé tétele hasznos a társadalom számára a szakértő szerint.

Magyarországon komoly probléma, hogy a súlyos és sok esetben előrehaladott daganatos betegségben szenvedő pácienseket általában nagyon későn diagnosztizáláják, ami az ellátórendszer leterheléséhez és az egészségügyi költségek megnövekedéséhez vezet.

– részletezte Rékassy, majd hozzáfűzte, rendkívül hasznos, ha az említett szűrővizsgálatokat forszírozzák és ösztönzik.

Magyarország egyébként egyike azon OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) országoknak, amelyek a legrosszabbul állnak a rendszeres szűréseket tekintve.

A kormány megszabta a magyaroknak járó fejadagot a liszttől a vécépapírig

Lisztből kettő, cukorból fél, kenyérből pedig kilenc kiló a magyarok fejadagja, ám a kormány szerint egy tekercs vécépapírnak öt napig ki kellene tartania. Hazánk a következő félévben felkészül a legrosszabbra is. Megmutatjuk, hogyan.

A kormány öt lépésben mutatja be, hogy milyen termékekre és szolgáltatásokra van szükségünk békeidőben és háborúban vagy katasztrófában. Ezek között vannak az alapvető élelmiszerek és fogyasztási cikkek, mint például a liszt, a cukor, a kenyér és a vécépapír. Meghatározzák, hogy ezekből mennyit kell biztosítani egy személynek havonta. 

Az adatokat öt blokkban csoportosítják.Az első, hogy meg kell állapítani azon termékek és szolgáltatások körét, amelyekre szükség van. Itt szerepelnek azok a tételek, melyekre gazdaságmozgósítási helyzetben bizonyos mennyiséget mindenképp biztosítani kell. Ilyenek az alapvető élelmiszer és fogyasztási cikkek.A második blokk havi bontásban adja meg a valós szükségleteket békeidőszakra és gazdaságmozgósítási időszakra, azaz háború, vagy természeti katasztrófa idejére. Az átláthatóság érdekében meghatározták a békeidő igényeit, egy személyre, havi fejadag norma alapulvételével.

A kormány szerint ez jár a magyaroknak minden egyes hónapban, békeidőben:

• csontos nyers húsból és vágott baromfiból 3 kg;
• zsiradékból 1,5 kg;
• lisztből 2 kg;
• cukorból 0,5 kg;
• kenyérből 9 kg;
• tejből 11 liter;
• mosó- és mosogatószerből 1 kg;
• ivóvízből 120 liter;
• húskészítményekből 1 kg;
• étkezési tyúktojásból 15 db;
• főzelékkonzervből 2,5 kg;
• gyümölcsbefőttből 2 kg;
• savanyúságból 1 kg,
• élesztőből 0,25 kg,
• étkezési sóból 0,15 kg,
• szappanból 0,15 kg,
• gyertyából 1 kg,
• gyufából 4 doboz,
• fogkeféből 0,3 db,
• fogkrémből 40 ml,
• toalett- (WC-) papírból 6 tekercs,
• alkoholos kézfertőtlenítő szerből 0,25 liter,
• egészségügyi vattából pedig 0,3 kg járna minden magyar embernek egy hónapban.

A háborús fejadagokat ebből számolják ki majd. A lista szerint tehát például egy embernek havonta egyharmad fogkefe az igénye békeidőben, azaz nyilván nem egy törött fogkeféről van szó, hanem arról, hogy egy ilyen fogápolási eszköznek 3 hónapig kell kitartania. Neccesebb a WC-papír ügye, abból ugyanis 6 tekercs kellene elég legyen egy hónapig, vagyis öt napig kellene egyetlen tekercsnek kitartania.

A táblázatot tartalmazó blokkban meghatározták, mik is azok a gazdaságmozgósító helyzetek. Minden ilyen helyzetre külön fejadagokat kell meghatározniuk a munkában részt vevő szervezeteknek. Minden egyes ilyen helyzetnek alpontjai is vannak, ezek tulajdonképpen magyarázatok, mit is kell érteni az egyes gazdaságmozgósító helyzetek alatt:

Fegyveres konfliktus vagy annak veszélye jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

• hadiállapot;
• szükségállapot;
• súlyos vagy elhúzódó védelmi és biztonsági esemény;
• az államhatár rendjét és annak megóvását érintő súlyos esemény;
• a törvényes rendet, a közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény;
• az államműködés folytonosságát sértő vagy veszélyeztető súlyos esemény;
• Magyarországot jelentősen érintő katonai fenyegetés;
• terrortámadás bekövetkezése, illetve annak jelentős veszélye;
• honvédelmi válsághelyzet;
• az állam működését jelentősen megzavaró/nagy kiterjedésű/kritikus infrastruktúrát érintő kibertámadás.

Szövetséges erők támogatása jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

• szövetségesi kötelezettség teljesítésére okot adó esemény.

Egészségügyi jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

• egészségügyi válsághelyzeti és egészségügyi veszélyhelyzeti ellátás;
• emberi egészségre jelentős veszélyt jelentő járvány.

Katasztrófa jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

• veszélyhelyzet az elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség tekintetében;
• természeti katasztrófák (árvíz, erdőtűz, szélsőséges időjárás, földrengés);
• nukleáris veszélyhelyzet;
• vegyi baleset.

Ágazati válsághelyzet jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

• villamosenergia-ellátási válsághelyzet;
• kőolajellátási válsághelyzet;
• földgázellátási válsághelyzet.

Humanitárius jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

• veszélyhelyzet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, valamint az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény tekintetében;
• humanitárius katasztrófa;
• tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet.

Vagyis látható, hogy akár egy villamosenergia-ellátási válság is lehet gazdaságmozgósító tényező, vagy ha az ország nem jut kőolajhoz, háború van, vagy természeti csapás és számos egyéb lehetőséget is számba vettek az útmutató készítői.

A módszertan következő blokkja a nemzetgazdaság békeidőszaki folyamatairól szólna, azaz itt kell megállapítani, hogy békeidőben a magyar gazdaság havonta mit és milyen mennyiségben tud előállítani. Termelési adatokat kell tehát a feladattal megbízott szerveknek összerakni, mégpedig a tárgyévet megelőző 5 év adatai alapján. Ebből fog kiderülni, hogy mely termékekből nem képes az ország elegendőt előállítani a lakosság számára és melyekből van többlet.

A negyedik blokkban tehetnek javaslatot a feladattal megbízott szervek arra, hogy a hiányzó termékeket honnan, hogyan szerezze meg az ország, hogy a lakosság igényeit ki lehessen elégíteni. Négy módszer lehetséges: kapacitásfenntartás, kapacitásfejlesztés, tartalékolás, importálás. Itt már pénzről is szó van, az Economx azt a példát hozza, hogy meg kell állapítani, mennyibe kerül mondjuk egy hónap alatt egy tonna kenyeret előállító gyártókapacitás fenntartása egy éven keresztül. Ezekre szerződést kell kötni a szolgáltatókkal.

Az utolsó blokk a végelszámolás osztályozására szolgál, itt lehet bejelölni, hogy egy adott igényt a gazdaság ki tud-e elégíteni, vagy sem. Piros, ha nem, zöld, ha igen, sárga, ha még felesleg is marad: ezekkel a színekkel kell ellátni az osztályozásra szolgáló cellákat.

Azok a szolgáltatók, amelyekkel az igények ellátására szerződést kötnek, stratégiai jelentőségű gazdálkodási szervezetnek minősülnek. A dokumentumot a Gazdaságfejlesztési Minisztérium honlapján november 15-ig kell közzétenni, a kijelölt érintetteknek december 15-én meg kell kezdeniük a tervezési folyamatot, a Védelemgazdálkodási alaptervet pedig 2024. július 30-án kell a kormány asztalára letenni.

címlapfotó:illusztrácó!