Pathó István, a Jászai Mari-díjas magyar színművész, szinkronszínész, aki generációk gyermekkorát határozta meg, 89 éves korában elhunyt. A színész legismertebb szerepe a Vízipók-csodapók rajzfilmsorozat címszereplő karaktere volt, amelyet negyven epizódon keresztül szólaltatott meg az 1975-1985 között készült sorozatban.
Pathó István 1935. július 25-én született Ököritófülpösön, és tanulmányait a Mezőgazdasági Akadémián végezte 1956-ban. Színészi pályafutása Debrecenben indult, majd több színházban is dolgozott, köztük a Csokonai Színházban, a Gárdonyi Géza Színházban és a Békéscsabai Jókai Színházban. A 60-as évek elején a Kecskeméti Katona József Színházban játszott, majd 1965-től a Nemzeti Színház tagja lett. Karrierje későbbi szakaszában a Pesti Magyar Színházban is szerepelt.
Munkássága során számos díjat és kitüntetést kapott, köztük a Jászai Mari-díjat, a Farkas-Ratkó-díjat, valamint a Magyar Köztársaság Érdemrend kiskeresztjét. A 2010-es évektől már nem vállalt szerepeket, és szabadidejét több ezer kötetből álló könyvtárában töltötte.
Pathó István nemcsak a színpadon, hanem a filmvásznon és a szinkronstúdiókban is maradandót alkotott. Olyan ismert filmekben játszott, mint a Pacsirta, az Egri csillagok, az Utószezon, az Angi Vera és a Szomszédok. Szinkronszínészként pedig olyan külföldi sztárok magyar hangját adta, mint A keresztapa, a Doktor Zsivágó és a Twin Peaks karakterei.
HirdetésLegismertebb munkái azonban a rajzfilmekhez kötődnek. A Vízipók-csodapók mellett ő adta a hangját Lusti törpnek a Hupikék törpikékben, a bankigazgató egérnek a Macskafogóban, és Bubu karakterének a Maci Laciban. Emellett hallhattuk őt a Kukori és Kotkodában, a Mézga Aladár különös kalandjaiban és még számos más klasszikus rajzfilmben.
Pathó István halála nagy veszteség a magyar színház és szinkronművészet számára. Hangja, amely generációkat szórakoztatott és formált, örökké élni fog a rajzfilmek és filmek világában.
