Erdély el fog szakadni Romániától
Románia rövid időn belül el fogja veszíteni Erdélyt és ez ellen szinte semmit se tehet – írja a Jurnalul National.
A román lapba , Ilie Șerbănescu írt elemzést, amelyet a kolozsvaros.ro közölt magyarul. A neves közgazdász és egykori reformügyi miniszter szerint az ország új elnöke nem kerülheti meg, hogy Erdély és Románia folyamatos távolodásával foglalkozzon. A szakember rámutat. minden régiók a politikai határoktól függetlenül a gazdasági, hatalmi pólusok vonzáskörzetében mozognak. Úgy látja, hogy Erdély számára Bukarest a leggyengébb gazdasági hatalmi pólus a térségben. Budapest és Bécs sokkal erősebbek, és sokkal közelebb vannak.
Miközben Brassóból, vagy Nagyszebenből nem vezet gyorsforgalmi út Bukarestbe, az autópályák nyugat felől “megérkeztek Románia határaihoz, és Erdélyből is elindultak nyugat felé”. A külföldi befektetések “leragadnak” Erdélyben, és a Johannis személyétől remélt német tőkebeáramlás is csak a Kárpátok ívéig jut el. Șerbănescu rámutat: Temesvárt és Kolozsvárt hetente néhány repülőjárat köti össze Bukaresttel, míg ezeket a városokat hetente több tíz járat kapcsolja Budapesthez, Bécshez, és Frankfurthoz.
A politikum végül követi majd a gazdaságot. Erdély Bukarestről való „leválása” valószínűleg már csak idő kérdése – vonja le a következtetést a szerző.
A szerző ugyanis nem kevesebbet állít, mint, hogy “már javában zajlanak a tárgyalások” a nagyhatalmak között Erdély leválásáról, amelyeknek Románia “csak egyszerű nézője”.
Forrás: alfahír
A magyarok meg is látták a lehetőséget – napjainkban is egyre nagyobb a magyar gazdasági térnyerés Erdélyben
Mészáros Lőrincnek köszönhetően magyar kézbe került egy nagyobb földterület Erdélyben
A magyar vállalkozó is terjeszkedik a régióban, nemrég ugyanis tulajdonosa lett 1290 hektárnyi földnek Erdélyben. A Mészáros-csoport korábban holdingba szervezte agrárérdekeltségeit, a mintegy 40 céget a tavaly februárban alapított Talentis Agro Zrt. fogja össze. A határon túli vállalkozás megszerzésével egy erdélyi földbirtok is bekerült a portfóliójába. Márpedig a Talentis Agrónak tartós részesedése nemcsak az olyan ismert Mészáros-cégekben van, mint a Búzakalász 66′ Kft. vagy a Vivienvíz Kft., hanem a Farmland Development Srl-ben is. A mérlegbeszámolójához fűzött kiegészítésből tudható, hogy 100 százalékos tulajdonos a Bihar megyei Margittán (Marghita) bejegyzett társaságban. A Talentis Agro 8,35 millió euróért, durván 2,7 milliárd forintért megvette a 24,6 millió lej (körülbelül 5,2 millió euró) jegyzett tőkéjű Farmland Development Srl-t.
Haász Tibor, Tőzmiske polgármesterétől tudta meg a 24.hu hogy, a környéken a hollandok által felvásárolt szántóföldek mind Mészáros Lőrincnél landoltak. “A Farmland neve ismerős errefelé, keményen nyomultak” – tette még hozzá. A hollandoktól megvásárolt földterülettel így magyar kézbe került Erdély földjének egy szelete.
Lehetőség a magyaroknak: Romániában külföldi kézben van a termőföld 40 százaléka
Mivel a hollandok földvásárlók a magyarral szemben nem szúrnak szemet, így a többi külföldi tulajdonostól könnyebb a magyaroknak földet vásárolni, mint románoktól.
Érdekesség, hogy a leggazdagabb romániaiak listáján 10 magyar is szerepel. A leggazdagabb romániai magyar továbbra is Teszári Zoltán, akinek 640-660 millió lej, átszámolva 44 milliárd forint körüli a vagyona. Érdekesség, hogy ez az összesített listán a 6. helyhez elegendő. Teszári érdekeltségei közül a legismertebb a Digi, ami mára Európa egyik legmeghatározóbb telekommunikációs vállalatává nőtte ki magát. Az erdélyi magyar milliárdosok kulcsszerepet játszhatnak Erdély gazdaságának magyar kézbe kerülésében.
2013 óta összesen mintegy 22,5 milliárd forintot (70 millió euró) utalt ki a magyar kormány határon túli fociakadémiák számára, ennek köszönhetően gombamód szaporodnak a focipályák és stadionok Erdélyben. A Székelyföldi Labdarúgó Akadémia volt a magyar kormány határon túli fociakadémia-hálózatának első nagy beruházása. A Székelyföldi Labdarúgó Akadémia valójában egy több székelyföldi várost felölelő hálózat: Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Baróton és Gyergyószentmiklóson is lesznek alközpontjai. Az akadémia csapata 3,7 milliárd forint, az első ligában játszó Sepsi OSK pedig 2 milliárd forint támogatást kapott a Magyar Labdarúgó Szövetségtől, illetve a Bethlen Gábor Alaptól. A Sepsi OSK szponzorai között olyan magyarországi cégek is megtalálhatóak, mint az OTP, a MOL vagy akár a Gyermelyi.
A Sepsi OSK sportegyesület többségében magyar kézben van, részvényein 51 százalékát a Hodut Rom SRL, a magyarországi Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. romániai leányvállalata birtokolja. A Hódút Kft. útépítő vállalat tulajdonosa Varga Károly, aki a felcsúti fociakadémia elnöke. A Sepsi OSK új stadionja a Sepsi Aréna melletti telkeken fog felépülni, a 98 ezer négyzetméter összfelületű telek a Hodut Rom SRL, magyarországi befektető tulajdona.
A magyar kormány által támogatott focicsapat, a Sepsi OSK néhány év alatt bekerült az első ligába. Szondy Zoltán, a Futball Klub Csíkszereda igazgatója/elnöke kiemelte: „Nálunk az a fontos, hogy az edzés nyelve magyar legyen, ugyanis mi magyar klubként határozzuk meg magunkat”. A Székelyföldi Labdarúgó Akadémia keretein belül jelenleg 4-4500 gyermek focizik.
Az erdélyi futball fejlesztésének egyik célja, hogy a kedvezményes honosításnak köszönhetően a kiemelten tehetséges gyermekek akadálytalanul szerepelhessenek majd Magyarország korosztályos válogatottjában. Hála Istennek ennek köszönhetően Székelyföldön tömegesen veszik fel a magyar állampolgárságot az emberek. Ezzel megvalósulni látszik a magyar kormány azon célja, hogy a határon túli, elrabolt magyar területek, így Székelyföld is bevonásra kerüljenek a magyarországi futball vérkeringésébe.
Kárpát-medencei Akadémiai Rendszernek köszönhetően egyfajta utánpótlás-képzés jött létre a Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában található egyesületek révén.
A jégkorongot már évek óta együtt játsszák a csonka honi és az erdélyi magyarok: 2008-ban szponzori együttműködést alakított ki a MOL-csoport a magyar és a romániai jégkorong-szövetségekkel, ennek az együttműködésnek az eredményeképpen a két ország első osztályú csapatai MOL Liga néven közös bajnokságban szerepelnek, melynek keretén belül bonyolítják le a nemzeti bajnokságok alapszakaszát is. 2017-ben a bajnokság új szponzora az Erste Bank lett, a neve pedig Erste Ligára változott. A Székely-Magyar Hokigálát is évek óta megrendezik, melyben Székelyföld hoki-válogatottja játszik barátságos mérkőzés Magyarország válogatottjával. 2018-ban egyik mérkőzésen mondta Böjte Csaba: „Akárki is győz, a magyarok nyernek”.
Egyre több román is belátja: Erdély el fog szakadni Romániától!
Ilie Șerbănescu, román közgazdász elemző, és volt reformügyi miniszter gazdasági szempontok alapján vette górcső alá az erdélyi régió helyzetét, és arra jutott, hogy Erdély számára Bukarest a leggyengébb gazdasági hatalmi pólus a térségben. Budapest és Bécs sokkal erősebbek, és sokkal közelebb vannak. Az elemző szerint a többi román régió nem érdekli a befektetőket, csak Erdélyre kíváncsi mindenki. Míg Bukarest nem volt hajlandó arra, hogy korszerű infrastruktúrát építsen ki, addig Erdély Magyarországhoz és Ausztriához közeledett, az autópályák abból az irányból megérkeztek Románia határaihoz, és Erdélyből is elindultak nyugat felé. Bukarest egyre elszigeteltebb – jelenti ki. A külföldi befektetések, leragadnak Erdélyben, a többnyire német befektetések szintén a Kárpátok ívénél állnak meg. Temesvárt, Kolozsvárt hetente néhány repülőjárat köti össze Bukaresttel, de több tíz járat kapcsolja Budapesthez, Bécshez, Frankfurthoz. És a politikum végül követi majd a gazdaságot. Erdély Bukarestről való leválása valószínűleg már csak idő kérdése – mutat rá a Jurnalul.ro portálon közölt cikkében.
Románia rövid időn belül el fogja veszíteni Erdélyt és ez ellen szinte semmit se tehet – írja a Jurnalul. Erdély Romániáról leválása lényegében a nemzetközi kontextustól és a nagyhatalmak közötti – már javában zajló – tárgyalásoktól függ. „Ahogy az már bebizonyosodott, Románia egyszerű nézője ennek. Mindennek! Erdély leválásánál sem lesz másképp! Bukarest átengedte a külföldieknek a természeti forrásokat, az ipart, a pénzügyeket, a bankokat, az erdőket, a földeket. Mennyiben lesz majd más átengedni némi területet is? Nyilvánvalóan névleg, mert ténylegesen már rég átadták a gazdasági ellenőrzést. Bukarest el fogja veszíteni Erdélyt! Semmit sem tett a megőrzéséért. Az az igazi baj, hogy nem harcban, az ellenség felsőbbrendűsége miatt fogja elveszíteni, hanem csendben, a Facebookon” – zárja cikkét az elemző.
A román elemző a “Jelenlegi gyarmatosítás és gyarmata, Románia” című könyvében is felveti az ország esetleges feldarabolásának a gondolatát. “Mindebből egyenesen következik, hogy Románia egy kollektív gyarmatosítás terméke, melyet az EU által meghonosított központ-periféria rendszer vezetett be a történelembe. Az EU-s gyarmatosítók mindegyikének – akik amúgy több évszázados gyakorlattal rendelkeznek a gyarmatosításban – van egy darabocskája a Románia nevű “országból”. Mivel Románia gazdaságilag teljesen ki van szolgáltatva idegen hatalmaknak, ezért az országot előbb vagy utóbb fel fogják darabolni az őt gyarmatosítók, akik nem az oroszok, hiszen Oroszországnak semmi sem kell Romániából, mert az értékes dolgokat onnan a nyugatiak már rég elvitték. A közgazdász szerint Erdély megszállása a magyarok és a németek közös érdeke – ebből mi is arra következtethetünk, hogy egy esetleges “III. bécsi döntés” esetén a németek ismét támogatnák Magyarország területi igényeit.
Ilie Șerbănescu a könyvben kifejti, hogy Romániának száz év alatt sem sikerült felépítenie egy önálló gazdaságot. Romániának az utóbbi 15 évben – bármiféle katonai megszállás nélkül – sikerült gyakorlatilag gazdaság nélkül maradnia. Romániában a stratégiai ágazatok, mint a bankszektor, az energetika, a telekommunikáció és a mezőgazdaság, mind-mind külföldi tulajdonban vannak. A gazdaság a pénz nyelvén beszél, ezért nekünk magyaroknak megfelelő ajánlattétel esetén lehetőségünk van, ha nem is a teljes romániai, de az erdélyi bank-, energetikai szektorok, valamint a mezőgazdaság, és a földterületek felvásárolására.
A politikum végül mindig követi a gazdaságot, így Erdély Bukarestről való „leválása” valószínűleg már csak idő kérdése – vonja le a következtetést a szerző. Tehát ha először sikerül leválasztanunk Erdély gazdaságát Romániáról, és a területet sikerül becsatolni Magyarország (és rajtunk keresztül Nyugat-Európa) vérkeringésébe, akkor – a nyugat-európai befektetőknek is köszönhetően – Erdély politikai leválása már csak idő kérdése.
1940. augusztus 30-án, 80 évvel ezelőtt már sikerült visszaszereznünk Észak-Erdélyt.
1938-ban az első bécsi döntésnek köszönhetően visszatért Magyarországhoz a Felvidék 11 ezer négyzetkilométeres, 80 százalékban magyarok lakta déli sávja. Két évvel később pedig a második bécsi döntésnek köszönhetően hazatért a Partium és Erdély északi része, valamint a Székelyföld, 43.492 négyzetkilométer területtel, és összesen 2,46 millió lakossal, ebből 1,344 millió (54,6 százalék) volt magyar, 1,068 millió román (43,5 százalék) és 47 300 fő (1,9 százalék) német.
Mihail Manoilescu, román külügyminiszter a tárgyalásokon eszméletét vesztette, amikor meglátta az új határokat.
A bécsi döntések Olaszország, Németország és Ausztria döntőbíráskodásával jöttek létre, azokat a korban Nagy-Britannia és Franciaország is elismerte, valamint Oroszország is hallgatólagosan tudomásul vette.
Levonhatjuk a következtetést: 70-80 évvel ezelőtt, még az 1940-es években is (!!!) Erdély északi felében a magyarok voltak többségben. Az azóta eltelt 2-3 generációnyi idő alatt sikerült a románoknak egyes területeken agresszív betelepítésekkel, és erőszakos asszimilációval (főleg a szórványban élő magyarok körében) megfordítaniuk az etnikai arányokat. Nekünk magyaroknak valószínűleg 40-50 év is elég lenne, hogy javunkra fordítsuk az arányokat
