Magas, karcsú termetű évelő hagymagumós növény, amelyek a nevét a gladiátorok kicsi kardjáról kapta. Őshazája Dél-Afrika, ma azonban már a világ minden táján termesztik a nemesítők által létrehozott szebbnél szebb fajtákat. Kerti virágnak és vágott virágnak is népszerű, bár ma már sajnos némileg kevésbé, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A kardvirág a nősziromfélék családjába tartozó nemzetség, amely kerek, részarányos gumókból fejlődik, s felálló szárán illatos némileg fodros, kalászhoz hasonló virágfüzéreket nevel, amelyeket kard alakú, hosszanti barázdált levelek vesznek körbe. A bimbók fokozatosan alulról felfelé nyílnak ki, így az alsó virágok elhervadása után is gyönyörködhetünk még hibátlanul üde virágokban. Érdekessége, hogy a virága ehető. Magasságuk változó, 60cm és 120cm között van. Mivel a mi éghajlatunkon nem télálló, ezért a fagyok előtt fel kell szedni a hagymagumóit, és a következő tavaszig szellős hűvös helyen kell tárolni azokat.

Napos fekvést, tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajt kíván. Melegben kellő öntözést, a magas fajták pedig karózást igényelnek. A hagymagumókat április elejétől május végéig ültethetjük ezzel megnyújtván a virágzási időszakot, mivel minden hagymagumó körülbelül az ültetése után 90 nappal hoz virágokat. A hagymagumókat 10-15 cm mélyre és ugyanilyen távolságra ültessük Ha ültetéskor túl száraz az idő, akkor locsoljuk bőven. Elvirágzás után hagyjuk, hogy a növény elkezdjen visszaszáradni, majd október közepén kezdjük el felszedni a hagymagumókat, úgy hogy a szármaradványokat vágjuk vissza kb. 5 cm magasságra. Azért, hogy megelőzzük a betegségeket érdemes minden évben máshová ültetni a hagymagumókat.

A gumók fiatal gumókezdeményeket hoznak, s ezek megerősödve, néhány év múlva teljes értékű gumókká válhatnak.