Bombaként robbant a hír péntek reggel: Budapesttől 3000 kilométerre, Marbellán, Spanyolország Siófokján kezd új életet a miniszterelnök lánya és családja. Azóta sikerült szóra bírnunk szomszédjukat, a kábítószerkereskedőként dolgozó Matteo Moralest, aki mellesleg hibátlanul beszél magyarul.
Tudta, hogy kik az új szomszédai?Először is már őszintén meglepődtem, hogy bárkinek el tudták adni azt a házat, miután a nyáron gyakorlatilag az egész Torres bandát kivégezték ott. Én átaludtam az egészet, nagyon jó alvó vagyok. Mindettől függetlenül nem vagyunk teljesen feldobva.
Hogyhogy? Máris történt valami?Szerda éjjel érkeztek, de már csütörtök reggel szaros pelenkákkal és magyar turisztikai magazinokkal volt tele a kocsifeljárójuk előtti utcarész, és a közvilágítás is teljesen megbolondult.
Ezt hogy érti?Látjuk, hogy égnek a lámpák, de majd hasra esünk mégis, mert minden oszlop között gyakorlatilag teljesen sötét van. A feleségem szerint átok került az utcára, tegnap reggel óta annyi keresztet vetett már magán, hogy fáj a kulcscsontja. Rejtély.
Van arról elképzelése, hogy miért pont ide jöttek?Ezen én is gondolkodtam, hogy miért pont ide jön a miniszterelnök gyereke. A migráció mindig arról szól, hogy az ember megszületik valahova a Jóisten rendelése szerint, és azon a helyen, ahova született, nem tud boldogulni. És úgy dönt, hogy miután ott nem tud elérni egy olyan életet, amit magának szeretne, ezért felkerekedik, és onnan elmegy. Esetleg el kell menekülnie, vagy gazdasági okokból egész egyszerűen egy másik helyet keres az élete számára. Ez nem jó dolog. A jó dolog az, hogyha mindenki ott boldogulhat, ahova megszületett.
[LAPOZAS]Elég érdekes gondolatok, de valahonnan ismerősek. Miért vélekedik így?Nem tudom mire gondol, tegnap óta ezen pörgetem az agyam. Miért akarna bárki egy olyan országból elköltözni, ahol kerítés véd a migránsoktól, itt meg úgy szállnak partra minden nap, mint ahogy régen Cortés és Pizarro Amerikában. Lehet áthívjuk őket egy grillezésre, most már kíváncsi vagyok.
Tudja esetleg, hogy miből élnek?Az asszonyságot csak egyszer láttam eddig, amikor a saját lábán álldogált a medence partján, a férjét pedig ma reggel is kiszúrtam a strandon. Furcsa, ujjatlan kék kabátokat árult a kocsija csomagtartójából. Rengeteg volt neki, de ez nekem nem tűnik betonbiztos egzisztenciának. Amúgy nem tűnnek problémásnak, nem úgy mint az a szintén magyar Róbert, aki még jó pár éve balhézott pont abban a házban. A szintén magyar Rolandról meg hát nem is beszélve, az a tavalyi eset mindenkit megviselt itt az utcában. Elnézést, szívesen beszélgetnék még, de mennem kell a kikötőbe munkaügyben.
Köszönjük az interjút!
Figyelem ez a cikk a hircsarda nyomán készült .Fontos tudni ez nem egy sajtótermék. Ez egy hírparódia! Ez a cikk egy feltüntetett hírnek látszó írás kizárólag a szerkesztőségnek látszó személyek álláspontját, vagy annak teljes ellentétét tükrözik.