Az idősebbek közül biztosan mindenki emlékszik erre a szívszorítóan gyönyörű előadásra, melyet Máté Péternek és Michael Kropf táncosnak köszönhetünk. Amit a videóban látunk, azt szavakkal nem is igazán lehet leírni: a zenének a táncnak és a szövegnek valami elképesztően gyönyörű és megható egybefonódása ez. Különösen azért, mert az előadásnak nem mindennapi története van:
Michael Kropf balett-táncos ez időtájt épp Achilles-ín szakadás miatt nem tudott táncolni. Ezért használta a kezét, mert lábai cserben hagyták, és ezért küszködik könnyeivel a videón.
Többen azt gondolják, jelbeszédet látunk, ám ez nem az, sokkal inkább egy mindennél kifejezőbb pantomim-szerű koreográfia. Csodálatos módon, mindenki számára érthető jelekkel, mozdulatokkal tolmácsolta azt, hogy egyszer minden véget ér…
Ám nem örökre! Ugyan Kropfnak hosszú ideig mellőznie kellett a színpadot, de később visszatért, és pályája azóta is felfelé ível, koreográfusként és balettmesterként. Ez a dal azonban egész életét végigkíséri.
Téged is megérintett ez a csodálatos előadás? Akkor ne felejtsd el megosztani!
