Tara esküvőjére nem mehetett el 102 éves nagymamája, Stasia, mert orvosai megtiltották neki a Floridából Texasba vezető út megtételét egészsége és előrehaladott kora miatt.
Tara pedig úgy döntött, hogy az esküvő napjának egy részét elviszi nagymamájához. Január végén Floridába repült és meglepte őt azzal, hogy felbukkant nála az esküvői ruhájában, haját és sminkjét is elkészíttetve egy fotós kíséretében, hogy így örökre megőrizhesse a pillanatot.
Tara elmondta, hogy tudta, a nagyanyját csak az foglalkoztatta, hogy hogyan is érhetne oda valamiképpen. Így anélkül, hogy családjának vagy barátainak elmondta volna hová tart (hogy később meglephesse őket), egy hétvégét töltött el Nanával, aki a különleges nap részesének érezhette magát.
Tara egyik Facebook bejegyzésében emlékszik az érzelmes búcsúra. „Amikor búcsút mondtam neki azon az éjszakán, azt hiszem mindketten tudtuk,hogy ez lesz az utolsó alkalom, amikor láthatjuk egymást. A kezét az arcomra helyezte és egyenesen a szemembe nézve azt mondta:
„Nagyon szeretlek téged”… Igazán szerencsés vagyok, hogy ez az utolsó emlékem róla.”
27 nappal a látogatás után, február 23-án Stasia elhunyt. Nagyszerű példaként szolgált az unokája számára, aki mélyen csodálta az erejét és a család iránti elkötelezettségét. Néhány hónappal később megtartották az esküvőt, ahol a menyasszony és a vőlegény felfedte a képeket. Megindító élmény volt az egész család számára.
Tara képei a nagymamájával vírusként terjedtek szét a világ minden pontjára. Tara egy, a People magazinnak adott interjúban elmondta, hogy a képek közzététele óta sok szép és kedves üzenetet kapott, feltárva a család hatalmas értékét és azt, hogy a szeretet ereje a megosztásokkal megsokszorozódik.
„Mindenki a legszebb és legkedvesebb dologként tekintett erre. A közösségi médiának ebben az őrülten negatív világában az emberek tudatták velem, milyen szép is tud lenni minden. Hihetetlenül kedvesek mindannyian. Örülök, hogy azóta sokan megosztották velem a nagyszüleik történetét.”
Tara a Facebook bejegyzésében így fogalmaz: „Szavakkal el sem tudom mondani, hogy ezek a pillanatok mennyit jelentenek számomra és életem hátra levő részében emlékezni fogok ezekre. A mosolya és a nevetése örökre belevésődött az emlékezetembe, a köztünk lévő szeretet pedig örökre a szívemben él majd.”