Nyomjatok egy lájkot, ha még tudnátok ilyen görkorival korizni? Hát én biztosan nyomnám azt a lájkot. Csavarokat meghúznám és gyí! Annak idején, amikor ez divatba jött én nagyon gyerek voltam és nagyon merész és gondoltam úgy, hogy előtte még soha nem koriztam, hogy mit nekem ez nem olyan nagy cucc... :)

Nyomjatok egy lájkot, ha még tudnátok ilyen görkorival korizni? Hát én biztosan nyomnám azt a lájkot. Csavarokat meghúznám és gyí! Annak idején, amikor ez divatba jött én nagyon gyerek voltam és nagyon merész és gondoltam úgy, hogy előtte még soha nem koriztam, hogy mit nekem ez nem olyan nagy cucc... :) Szépen kinéztem magamnak egy jó meredek dombot és irány, na hát nem pont egyből de már úgy a negyedénél akkorát taknyoltam, mint ide hat hét és csak gurultam már össze - vissza kb. mindenemet összezúzta. A domb aljára érve tiszta seb voltam, a kezem is mert azzal a fejemet "védtem". Aztán felálltam és hát na mondom én hazamegyek és soha többet. Persze a korit nem vettem le. Aztán átgondoltam, mindenem sajgott, de rájöttem el nem törött és folytattam tovább vagy három órán át meg sem álltam és érdekes többet nem estem el. Nagy és felejthetetlen élmény volt az egész. Csak el kellett hinni, hogy képes vagyok rá! Nagyjából minden így működik! Nektek milyen emléketek van az első próbálkozásokról?