Emlékeztek még, amikor ilyen hinták voltak? Amikor állva is hintáztunk és túl is hajtottuk és szinte szálltunk a szélben és lobogott a hajunk és igen az volt maga az igazi szabadság! Amikor akkorákat taknyoltunk ha éppen kiestünk, mert hogy ilyen is volt, hogy a föld adta a másikat és jó koszosan egy két könnycsepp után kezdtük újra az egészet! Amikor még közösen babákat hintáztattunk és Istenem milyen szép babák voltak azok. Aludni sem lehetett nélkülük, mert a babák pont azt csinálták ugye, amit mi? Ha mi ettünk ők is, ha ittunk őket is itattuk, ha aludtunk aludtak velünk és ha hintáztunk akkor ők sem maradhattak ki a jóból. Márpedig azok a jó kis rozsdás és csikorgó hinták nagyon is klasszak voltak! Nyomj egy lájkot, ha emlékszel!
(forrás: Budapest régi képeken)