Az a nem semmi, amikor egy csokiról azt állíthatod, hogy már vagy harminc - negyven éve ez a túlélő csokim. Mindig vagy egy - egy a táskámban, ha a nagy mindennapi rohanás közben esetleg megkívánnám az édességet vagy persze, ami még többet előfordul nincs időm enni, akkor csak egy sportszelet, és máris pörög minden tovább, nekem ez a retró snickers! Persze azt is szeretem, de hát a sport szelet az sportszelet marad, azért vannak újabb változatai is, de azokat egyiket sem szeretem. Nyomj egy lájkot, ha Te is szereted! :)