Amikor még azt sem tudtuk, hogy van ilyen betegség, hogy laktózérzékeny, amikor még literszámra ittuk a tejet vagy éppen a tejes kakaót. Amikor minden reggel iskolába, munkába indulás előtt a tejboltban indítottuk a napot. Mert reggeli nélkül Anyukám soha nem engedett el iskolába. Mert a reggeli a legfontosabb étkezés mondta. Mint, ahogy azt is, hogy reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár és vacsorázz úgy, mint egy koldus, mert egészséged így lészen. Csak sajnos megfordult a világunk vagy inkább felfordult. Rohanunk munkába nem eszünk, ott ebédidőben is csak olyan falatokat kapkodunk be, ami nem egészséges úgymond: gyors étel. Este meg kiesszük a hűtőt. A mozgás meg elmarad a rengeteg munka és egyéb otthoni teendők miatt. Meg az ízek sem ugyanazok, mint régen. Gyerekkorom kedvenc ízemlékei ma is a számban vannak. Ti szerettétek a tejes kakaót? Nyomj egy lájkot, ha igen!