Amikor még a dunakavics volt az egyik legfinomabb édesség és egy zacskóval simán képesek voltunk megenni. Amikor még nem gondoltunk a fogainkra, csak a szülők figyelmeztettetek, hogy azért óvatosan a mennyiséggel.... és amikor még, ha az Anyukám úgy gondolta, hogy eleget ettem akár dunakavicsot vagy francia drazsét vagy kojak nyalókát vagy a ragacsos kakasos piros nyalókát és még sorolhatnám akkor szépen mentünk kérni a nagyszülőktől és hát persze, hogy vajszívűek voltak. Szóval édességben sem volt hiány gyerekkorunkban. Simán betegre ettük magunkat az akkori nyalánkságokkal. Te is szeretted a Dunakavicsot? Nyomj egy lájkot, ha igen!