A Rák mint partner:
Ragaszkodása és családjától való elszakadási képtelensége ilyenkor is jelentkezik: Még egy megromlott házasságban élve is magától értetõdõnek tartja, hogy a hétvégéken vagy a szabadságán feleségével és gyermekeivel legyen. Nem tudja felvállalni a külön utakkal járó konfliktusokat. Egy barátnõvel eltöltött érzelemgazdag víkendért nem villámháborúzik, és nem bújik meg a kizárólag az unt feleség számára kitalált mesék mögé.
Csak akkor tudja felszámolni az arra már rég megérett kapcsolatát vagy házasságát, ha van már valami érzelmi kötõdése egy új, ideálisabbnak tûnõ asszonyhoz. Õ a váltófutás bajnoka.
Fiatal korában erõsebb nála a Hold-hatás, bizonytalan, még nem tudja, mit akar. Késõbbi éveiben alakul ki benne az igyekezet az anyagi biztonság megteremtésére. Szeretné elkerülni, hogy élete végén anyagi gondjai legyenek, ezért mindig a gazdaságosságot tartja szem elõtt, ha pénzzel bánik.
A Rák úgy teszi meg vándorútját a világban, hogy bármerre jár, bármibe kezd, bárhol dolgozik, intuiciója "antennájával" érzékeli azokat a "hullámhosszokat, amelyeken még nem közvetítenek adást". Vagyis ráérez az addig még ki nem használt lehetõségekre. Fantáziája hamar megindul, s mindjárt fel is építi magában tervét: mit és hogyan lehetne továbbfejleszteni, mit mire lehetne felhasználni, milyen vállalkozásba kellene kezdeni stb, hogy abból nyereséget hozó, jó üzlet legyen? Tíz meg tíz félig-meddig kidolgozott ötlet zsong az agyában. Azonban a gondolat megfogalmazódásától a megvalósításig óriási az idõbeli távolság. Sokszor két-három év is eltelik, míg valamelyik terve realizálása érdekében megteszi azl elsõ lépést. A Rák vár, hordozza, érleli magában az ötletét. S csak akkor, ha már úgy érzi, teljesen megérett, kiteljesedett benne a gondolat, s itt az ideje, hogy leszakítsa a gyümölcsét, hozakodik elõ vele. De akkor sem erõszakosan. Szép csendesen elhinti a megfelelõ helyeken, a megfelelõ emberek elõtt. Hátha felkapja rá a fejét valaki, felismeri benne a nagy lehetõséget és segít neki az álomból valóságot csinálni. Tehát a Rák nem küzd, hanem vár. S közben bízik abban, hogy az idõ neki dolgozik.
Szívesen dolgozik olyan helyen, ahol megtarthatja önállóságát, ahol sok emberrel lehet kapcsolatban, ahol kiélheti gondoskodási ösztönét és persze, ahol a fizetség arányban áll a befektetett munkával. Ezért sok Rákot találunk az éttermi és hotelszakmában.
Mint beosztott:
A szolgálatkészségével kiválik a kollégái közül. De alkalmazkodása nem simulékonyság vagy talpnyalás. Pusztán azt akarja elérni, hogy békében hagyják, mert feszültségben nem tud dolgozni.
Becsvágyó, de saját karrierjéért nem tesz semmit. A feljebbjutásért, rangért, magasabb beosztásért valló tülekedésben nem hajlandó részt venni.
Azt azért reméli, hogy képzettségét, szakmai hozzáértését, munkájában való szívósságát fõnökei megfelelõen értékelni fogják. S ha ez- mint oly gyakran- mégsem történik meg, mert a nála hangosabbaknak, a magukat jobban adminisztálóknak, a törtetõknek nagyobb bcsületük- hát nyel egyet és zokszó nélkül tûri sorsát. Elégedetlenségét és megbántottságát egy nyugodt és elégedett ember álarca mögé rejti.
Kardinális, de az otthona az igazi életterülete, csak szerettei érdekében tudja erõit összpontosítani. A vállalati és hivatali hierarchia árnyékembert tud csinálni belõle.
Az örök változás a Rák életének törvénye. Ahogy a fogyó Holdat követi a telihold, úgy lehet biztos abban egy jó képességû Rák, hogy életében a háttérbe szorítottság, a visszaesés korszakát követi az elismertség, a fellendülés idõszaka- csak talán egy másik foglalkozási ágban. De még ez is belefér az örökös változás fogalmába.
