Tudd meg hogyan számolják ki a nyugdíjat
Az egyik legfontosabb kérdés, ami mindig foglalkoztatja az embereket az az, hogy hogyan fogják az állami nyugdíjukat kiszámolni.,Ez nem csak azokat érdekli, akik közvetlenül vagy néhány évvel a nyugdíj előtt állnak, ez a kérdés mindenkinek nagyon fontos.
AZ egyik leggyakoribb és legáltalánosabb tévhit, hogy az utolsó öt évet veszik alapul a nyugdíjak kiszámításánál.Sokan pár évvel a nyugdíj előtt álló, ezért tartja nagyon fontosnak és küzd azért, hogy egy normálisnak tekinthető fizetésért dolgozzon a nyugdíj előtti 5 évben, mert így tisztességes nyugdíjra számíthat.Sajnos azonban ez semmiképpen sem elegendő, a nyugdíjszámítás rendszere ennyire nem egyszerű és letisztult.
A nyugdíj számításánál egészen 1988 január 1-ig mennek vissza, az azóta kapott összes bruttó jövedelem beleszámít a nyugdíj kiszámításába.Ezt hívják béridőszaknak, amit naptári napokban mérnek.A bruttó keresetet veszik alapul.Természetesen csak a jövedelem vehető alapul a számításnál, ami után be lett fizetve a nyugdíjjárulék összege.Külön kezelik a nem rendszeres jövedelemnek minősülő adóköteles jutalmat és adóköteles év végi részesedést is.Sajnos így láthatjuk, hogy az az utolsó 5 munkával töltött év csak egy apró csepp a pohárban.Ha egészen 1988-ig megyünk vissza, akkor ez sajnos igen sokat ront az átlagunkon.Ehhez a számításhoz még hozzájönnek a ledolgozott évek is, ha példának veszünk egy 30 évet dolgozott embert, akkor ő az átlagfizetésének csupán a 68%-át fogja nyugdíjként megkapni.
A nyugdíj kiszámítását három alap pillér képezi :
1. szolgálati idő napra pontosan lebontva
2. havi átlagkereset 1988. január 1. óta
3. törvényben meghatározott, a szolgálati idő hosszától függő nyugdíjskála alkalmazása
A nyugdíj kiszámítása egy földi halandónak tulajdonképpen szinte lehetetlen vállalkozás, nézzük meg miért!
1. Először számolni kell egy korrigált keresetet egészen 1988. január 1-ig visszamenőleg, melybe az átlagbér beletartozik, illetve beletartoznak a jutalmak és egyéb adóköteles év végi részesedéseket, de ezeket máshogyan számolják, mint az átlagbért.Nem számolják bele a 30 napnál többet táppénzen töltött időt, ez csökkenti a nyugdíj alapját.Ezekből le kell vonni az adott években hatályos járulékokat és így kapjuk meg a korrigált keresetet.
2. Ez után az adót kell kiszámítani és el kell végezni a valorizációt.A valorizáció amikor, felértékelik az adott év jövedelmét, ellensúlyozva az inflációval.
Hirdetés3. Ezután évenként figyelembe vehető keresetek, és osztószámok összegezésére kerül sor.
4. Az osztószámok az egy adott évben azokat a napokat tartalmazzák, amelyeken az igénylőnek nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelme volt.
5. Ezután az összes keresetet elosztjuk az összes osztószámmal, így révén megkapjuk a napi átlagkeresetet, amelyet ezután évesítenünk kell, ebből számoljuk ki a havi átlagkeresetet. Az így kijött havi átlag keresetet megszorozzuk a szolgálati idő hosszából képezett szorzóval. Így megkapjuk azt az összeget, amelyet nyugdíjasként kapni fognunk.
Pofonegyszerű, nem?
Sajnos az a tévhit, hogy az utolsó 5 év magas fizetése majd ellensúlyozza a korábbi éveket teljesen megdőlt.Magas fizetéssel valóban egy hangyányit tudunk emeltetni a nyugdíjunkon, de nem éri meg.Inkább tegyünk félre amennyit csak tudunk nyugdíjas éveinkre, akár a párnahuzatba, akár egy befektetésbe, mert az a biztos.Az állam nem jó befektető!
Létezik az interneten számos nyugdíjkalkulátor is , melyekkel viszont csak egy megközelítő összeget kapunk, amiben akár 15%-os eltérésé is lehet.
A teljes és pontos számításhoz és a nyugdíjunk várható összegéhez ha hozzá szeretnénk jutni, akkor a legegyszerűbb az ha Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz bemegyünk személyesen és ott kiszámolják a várható nyugdíjunkat.A tavalyi évben elkezdődött a nyugdíj előtt állókat az adategyeztetés, amely pontosan ugyanezt a célt szolgálja, hogy a nyugdíj előtt állók tájékozódhassanak a várható összegekről.
