Szódával, vagy vízzel? Tejjel vagy tejföllel? Tojással vagy tojás nélkül? Lehet sós, vagy édes, ebéd, vagy desszert, a tölteléknek pedig csak a kreativitásunk szabhat határt. A palacsintát mindenki másképp készíti, és mindenkinek a sajátja a legjobb. Nem egy családi vita alakult már ki a desszert miatt. Most lerántjuk a leplet erről a nyalánkságról.
Ne legyen forró a serpenyő
Sokrétű felhasználása miatt nehéz megmondani, hogy mi a tökéletes. – Mindegy, hogy ásványvíz vagy szóda, de vannak, akik tejet raknak bele. Mindegyik variáció jó, a jó palacsintát a saját szájízünk szerint kell elkészítenünk – mondta lapunknak Varga Gábor, a Cookpad gasztro oldal főszerkesztője. – A tészta állaga a fontos: ne legyen túl sűrű, de híg sem, az a lényeg, hogy könnyen lehessen a serpenyőbe önteni. A sütésnél használjunk teflonserpenyőt, amit sose mossunk el, csak papírtörlővel törölgessük ki. Így a palacsinta alá nem kell olajat rakni, viszont a tésztába igen. A sütéskor figyeljünk arra, hogy ne legyen túl forró a serpenyő, mert akkor nem tudjuk vékonyan, egyenletesen eloszlatni rajta a tésztát. Ha vastagra sikerülnek a palacsinták, akkor mindig csak egy picit vegyük lejjebb a gázt, amíg meg nem találjuk a tökéletes hőfokot.
Vaj és szóda nélkül elképzelhetetlen
A budai Bereg Bar szakácsa, Tőzsér László a tejre és a vajra esküszik. – Beleteszem a serpenyőbe a vajat, elkezdem főzni, és forrjon addig, amíg bebarnul. Ha szép barna, akkor beleöntöm a tésztába, elkeverem, és akkor nem kell olaj az aljára – magyarázta László, aki tejet és szódát is tesz bele. Kollégáink letesztelték a palacsintáját, mind a tíz ujjukat megnyalták.
