Csak erre a kis házikóra volt pénzem: Nézzék meg, mit hoztam ki belőle!
Az ismerőseim kinevettek, amikor egy mindössze 350 négyzetméteres telket vásároltam, amin egy apró, szinte romos ház állt. Azt mondták, bolondság volt, hogy belevágtam. De én nem törődtem a véleményekkel, mert tudtam, mit akarok.
A tervek és az álom
Szakmámból adódóan értek a kőműves és faipari munkákhoz, így biztos voltam benne, hogy saját kezemmel ki tudok hozni valami különlegeset ebből a kis házból. A célom egyszerű volt: egy apró, de otthonos, szeretettel teli házikót teremteni. Egy helyet, ahol a méret másodlagos, és a hangulat az, ami igazán számít.
A végeredmény magáért beszél
Ahogy az első lépésektől haladtam előre, minden egyes részletet átgondoltam és szívből készítettem. A belső tér kialakításánál a praktikum és a melegség volt az elsődleges szempont. A helyiségek világosak, barátságosak lettek, és a természetes anyagokat helyeztem előtérbe. Fát, követ, és sok szeretetet használtam.
Ez lett az a ház, amelyik minden várakozást felülmúlt. Az ismerőseim most már nem nevetnek – inkább csodálják, amit kihoztam belőle.
"Kis ház, nagy szeretet" – mindig ez volt a mottóm, és úgy érzem, sikerült valóra váltanom ezt az álmot. Számomra ez a kis házikó a boldogságot jelenti. Az otthonomat. Mert nem az számít, hogy mekkora egy ház – hanem az, hogy milyen érzések töltik meg.
Kívülről egy mesebeli házra hasonlít, kényelmes bútorok, kiegészítők és a hűs medence teszi moderné…
