Tíz év körüli kislány, szakadt, koszlott ruhában üldögél, lóbálja a lábait a Vígszínház mellett egy padon, egyszer csak megszólít:
Tíz év körüli kislány, szakadt, koszlott ruhában üldögél, lóbálja a lábait a Vígszínház mellett egy padon, megszólít:
- Bocsi, van egy ötvenesed?
- Van, persze. Kire vársz?
- Anyukámra.
- Hol van ő most?
- Nem mondhatom meg. Egyébként én sem tudom pontosan.
- De mégis, nagyjából.
- Pénzt keres.
- Megbeszéltétek, hogy itt találkoztok?
- Nem. Vele semmit nem lehet megbeszélni.
- Akkor honnan tudod hogy ide jön?
- Mindig ide jön.
- Együtt éltek?
- Mikor hogy... Nincs lakásunk.
- Hol szoktatok aludni?
- Mikor hol...
- Nem vagy szomjas? Meleg van.
- De. Köszönöm. És te miért beszélgetsz velem? Miért nem mész tovább?
- Rossz látni ahogy magányosan üldögélsz itt.
- Kedves vagy. Kérsz ropit?
- Kérek.
- Tegnap vettem. Jó ropi.
- Jó. Voltál már ebben a színházban?
- Színház, az kéne még ...
- Hogy hívnak?
- Betsabénak.
- Szép név.
- Köszi.
- Ószövetségi név, tudtad ?
- Az milyen?
- Mindegy, nem lényeges.
- A szüleid együtt vannak még?
- Nem, dehogy. Apám télen...
- Igen?
- Apám télen megfagyott.
- Nagyon sajnálom.
- Sokat gondolok rá. Ropit?
- Köszi.
- És iskolába jársz?
- Nem, nem járok iskolába, soha se jártam.
- Nem baj, de meg fogják büntetni az anyukád.
- Ezen már rég túl vagyunk.
- Megbüntették?
- Nem rég szabadult. Addig én a mamáéknál voltam.
- Nagymamádéknál?
- Igen. Ózd mellett. Tudod, hol van?
- Tudom, persze hogy tudom. És mit csináltál ma?
- Nem jó hely, én mondom. Ma? Menekültem.
- Kik elől?
- A rendőrök elől.
- Miért?
- Mert nem szabadna egyedül járnom, kéregetnem. Már ismernek.
- Hány éves vagy?
- Tizenkettő.
- Zavar, ha rágyújtok?
- Dehogy zavar, adj nekem is!
- Nagyon fiatal vagy, nem jó ötlet.
- Miért, az élet jó ötlet?
Csend.
(Képünk illusztráció)
Szerinted is tanulságos? Akkor ne felejtsd el megosztani!