Végül egy autós állt meg mellettem. Odajött megkérdezte mi a bajom. Mikor mondtam neki, hogy rosszul vagyok be akart vinni a kórházba de én azt kértem tőle, hogy haza vigyen inkább, mert a férjem otthon van azt szeretném ha velem lenne, majd ő bevisz a kórházba. Beültetett az autójába és hazasietett velem.
A párom hozott be a kórházba, ahol a vizsgálatok után megállapították, hogy infarktusom volt. Most már jobban vagyok. Viszont holnap reggel egy katéterezés vár rám.
Azért szerettem volna veletek Ezt minél hamarabb megosztani, mert még a fiatalember nevét sem tudom, és a nagy ijedtségben, rohanásban még megköszönni sem tudtam neki azt, amit értem tett!
Úgyhogy üzenném annak a “hősnek”, hogy sosem fogom elfelejteni neki azt amit értem tett és pár nap múlva, ha hazaengednek innen, szívesen látom az otthonomban egy kávéra vagy bármi másra! Ő már tudja hol lakom! Szeretném személyesen is megköszönni neki és megölelni! Kérlek Titeket Osszátok, hátha eljut hozzá ez a pár sor! Köszönöm!
Víghné Haller Mária
Osszátok, hogy eljuthasson az üzenet, ehhez a névtelen hőshöz! Máriának pedig mielőbbi gyógyulást kívánunk!
