Tizenkét éves lehettem, amikor nagymamám betöltötte a hetvenet. Szerveztünk neki meglepetésbulit a jeles alkalomra. Mivel két generációs házunk volt, és ő az alsó szinten lakott, elég nehéz volt úgy megszervezni, hogy semmit se vegyen észre a nagy jövés-menésből. Nagy küzdelmek árán végül sikerült, 70 ember zsúfolódott be a szobámba, rokonok, Mama régi barátai és munkatársai.
Majd anyukám lement az ünnepelthez és kérte, azonnal jöjjön fel, mutatni akar neki valamit.
Mi mindannyian izgatottan vártuk Mamát. Szereztünk videokamerát is (abban az időben még kuriózumnak számított), hogy meg tudjuk örökíteni drága mamám első, meghatott mondatait a meglepetés láttán.
Nos, nem egészen úgy sült el, ahogy vártuk, mert Mama felindultságában ezt találta mondani:
-Ó, az anyátok valagát, hát miért nem szóltatok előre, otthonkában esz a fene, kapcsoljátok már ki azt a masinát!
És bár járni már nehezen tudott szegény, azzal a lendülettel levonult átöltözni.
Hiába, egy igazi nő 70 évesen is nő marad.
A fotó illusztráció