Tegnap Siófokon voltam a családdal, és lángost szerettünk volna enni.. ezt a kis zsírban tocsogó üres tészta darabot 2200-ért adták! Úgy megmondtam nekik a magamét:
Siófokon voltam a családdal, és lángost szerettünk volna enni.. ezt a kis zsírban tocsogó üres tészta darabot 2200-ért adták! Úgy megmondtam nekik a magamét:
A Siófokon töltött napunk kulináris kalandja sajnos nem úgy alakult, ahogyan azt reméltük. A helyi lángososnál, ahol a „strand közelében szinte mindenkit látni” jelleggel döntöttünk úgy, hogy kipróbáljuk a finomságokat, komoly csalódás ért minket. Az „Alap lángos”, melyet 2200 forintért kínáltak, nemhogy sajt vagy tejföl nem illette, de még só sem került rá – egyszerűen egy nagy, zsíros tészta lapot kaptunk, ami íztelen volt és ázott a zsiradékban.
Ekkora már észrevettem, hogy ezen a helyen alig van magyar szinte csak túrsita volt ott.
Amikor konstatáltam a helyzetet, nem tudtam szó nélkül elmenni mellette. Odaléptem a pultoshoz, és közvetlenül kifejeztem a csalódottságomat. Halkan, de éles hangon megkérdeztem, hogy hogyan mernek 2200 forintot kérni egy olyan ételért, amely ehetetlen. Kijelentettem, hogy ez teljesen elfogadhatatlan, és felháborító, hogy ilyen minőséget kínálnak a turistáknak. A pultost nem igazán érdekelte a felháborodásom…talán nem én voltam az első. Mutatott a papírra ami falon volt: „A pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el..”. Felháborító. Mit lehet ilyenkor tenni?
