„Rúgd ki azt az apukát a síró gyerekkel!” – Egy év múlva az állásinterjún újra találkoztak, de most minden megváltozott
Egy ambiciózus, fiatal nő, akinek az élete csupán a munkáról szól, egy kávézóban megpróbálja kirúgatni a síró babával érkező egyedülálló apukát. Egy évvel később azonban újra találkoznak – de most fordult a kocka.
Hétfő este volt, amikor Lili belépett a belvárosi kávézóba. Fáradtan rendelt egy sima feketét, majd leült az ablak melletti asztalhoz, ahonnan rálátott a nyüzsgő budapesti utcákra.
„Micsoda borzalmas nap…” – sóhajtott fel. Végtelen megbeszélések, szoros határidők és fárasztó kollégák. Egy kis csendre vágyott, hogy nyugodtan átnézze a következő napi teendőket, mielőtt hazaér és a jóga-meditációs rutinjába kezd.
– Köszönöm – mondta halkan a pincérlánynak, aki kihozta a kávét. Lili elővette az iPadjét, végigpörgette a naptárát – újabb értekezletek, prezentációk és leadások. Semmi meglepő.
Letette a táblagépet, belekortyolt a kávéba, és körbenézett. Ekkor vette észre a mellette ülő férfit. Harmincas éveiben járhatott, elegáns öltönyt viselt, de a figyelmét egy kisbaba kötötte le, aki egy babakocsiban ült mellette. A pici arca ragyogott a boldogságtól, ahogy egy idegen nőre mosolygott – almás püré ragadt az arcára és a kezére.
Lili undorral fordította el a tekintetét.
– Hát ez undorító… – mormolta az orra alatt.
Nem bírta a gyerekeket. Idegesítette, ahogy sírnak, nyűglődnek és folyamatosan figyelmet követelnek. Ő egy sikeres, karrierista nő volt – a gyerekek nem illettek bele a világába.
Ahogy elfordult, a kisbaba sírni kezdett. Először halkan, aztán egyre hangosabban, míg végül a sírás megtöltötte a kávézót.
„Ez nem lehet igaz!” – fortyant fel magában Lili.
Rápillantott a férfire, aki ahelyett, hogy megnyugtatta volna a gyereket, továbbra is a telefonján beszélt, miközben próbálta ringatni a babakocsit.
Lili felpattant, és ingerülten a férfihoz szólt:
– Elnézést, uram! Nem tudná csöndesebbre fogni a gyereket? Úgy sír, mintha itt érné a világvége!
A férfi zavartan felnézett, elnézést suttogott, de nem szakította meg a telefonbeszélgetést. A baba viszont továbbra is sírt.
Lili már nem bírta tovább. Odahívta a pincérlányt.
– Rendszeres vendég vagyok itt – mondta ingerülten. – Legalább annyit megérdemelnék, hogy egy síró gyerek ne rontsa el az estémet! Vigyék át őket máshová, vagy inkább küldjék el őket!
A pincérlány zavartan mosolygott.
– Sajnálom, hölgyem, de minden asztal foglalt. Kint a teraszon lenne még hely, de ott hideg van, a babának nem lenne jó. Megpróbálok beszélni velük.
A pincérlány odament a férfihoz, aki letette a telefont, és Lili hallotta, ahogy a férfi halk, de határozott hangon mondja:
– Ha zavarja, akkor inkább ő üljön máshova. Nem mintha mi itt szándékosan zavarnánk bárkit is. De elnézést kérek a kellemetlenségért.
Lili hallva ezt, még dühösebb lett. Odament a férfihoz.
– Komolyan gondolja? Inkább én menjek el, mert a gyereke ordít?
Abban a pillanatban a baba egy adag almás pürét fröcskölt Lili elegáns blúzára.
– Jaj, Jason! – kiáltott fel a férfi. – Ezt nem szabad!
Lili vörösödő arccal törölgette a ruháját, miközben a férfi bocsánatkérően nézett rá.
– Ne haragudjon, igazán sajnálom. Hadd fizessem ki a tisztítását…
– Nevetséges! – vágta rá Lili. – Ez az egész hely egy vicc! És maga is!
Azzal kiviharzott a kávézóból, a düh szinte fojtogatta.
Egy évvel később
Az idő múltával Lili élete is sokat változott. Egy éve dolgozott már egy nagy nemzetközi vállalatnál, amikor beleszeretett az egyik kollégájába, Bálintba. Bár csak szerződéses alkalmazott volt, Bálint kedves, figyelmes és magabiztos férfi volt. Lili hamar beleszeretett, és nem sokkal később teherbe esett.
Amikor a terhességét bejelentette a szüleinek, nem úgy reagáltak, ahogy remélte.
– Ez a fickó nem méltó hozzád! – mondta az apja. – Reméltem, hogy örökre egyedül maradsz, mintsem hogy ilyen embertől várj gyereket!
– Apádnak igaza van, drágám – tette hozzá az anyja. – De ha megtartod a babát, segítünk, amennyire tudunk.
Lili összeomlott. Ő boldog volt, de a szülei kitagadták, sőt Bálintot is kirúgatták a cégtől, mivel az apja volt a cég igazgatója. Lili is elveszítette a munkáját és a szülei támogatását.
Nem maradt más választása, mint Bálint kis garzonlakásába költözni. Az anyagi helyzetük nehéz lett, de amikor megszületett a kislányuk, Eszter, minden nehézség eltörpült.
HirdetésBálint két állást vállalt, hogy eltartsa a családját, Lili pedig munkát keresett. Egy nap behívták egy szerkesztőségi interjúra, ahová magával kellett vinnie Esztert is, mert nem talált bébiszittert.
Ahogy belépett a céghez, érezte a többi jelentkező pillantását – mindenki őt figyelte, mert egy csecsemővel érkezett.
– Asszonyom, sajnálom, de a babát nem viheti be az interjúra – mondta az egyik asszisztens.
– Kérem, nincs más választásom – kérlelte Lili. – Ha kint hagyom, sírni fog és zavarja majd a többieket.
Az asszisztens egy pillanatig gondolkodott, majd sóhajtott.
– Rendben. De csak csendben legyen.
Lili belépett az interjú szobájába – és megdermedt. A vele szemben ülő férfi ismerős volt. Az egy évvel ezelőtti kávézós apuka ült előtte.
– Mintha már láttalak volna – mondta mosolyogva a férfi. – Te voltál az a nő a kávézóban, ugye?
Lili zavartan bólintott.
– Igen… és sajnálom, ahogy akkor viselkedtem.
– Semmi gond – mosolygott a férfi. – Engem Zsoltnak hívnak. A cég ügyvezetője vagyok, és egyedül nevelem a kisfiamat. Ő most a nővéremnél van.
Mielőtt Lili bármit mondhatott volna, Eszter sírni kezdett. Lili próbálta megnyugtatni, de semmi sem használt.
– Megpróbálhatom? – kérdezte Zsolt.
– Tessék? – lepődött meg Lili.
– Megfoghatom a kislányt? Talán sikerül megnyugtatnom.
Lili átadta Esztert, és meglepetésére a baba abbahagyta a sírást, ahogy Zsolt ringatni kezdte.
– Úgy tűnik, tetszem neki – nevetett Zsolt. – Szeretem a gyerekeket.
Lili szeme megtelt könnyel.
– Sajnálom, de ha nem hozhatom be a babát a munkahelyre, akkor nem tudom vállalni az állást. Nincs, aki vigyázzon rá.
Zsolt elgondolkodott, majd mosolygott.
– Szeretnélek felvenni. Tudom, milyen nehéz egyedülálló szülőként dolgozni. Elhozhatod Esztert is – csak arra kérlek, hogy a munkádra is figyelj.
Lili nem akarta elhinni, amit hallott. Hálásan nézett Zsoltra.
– Köszönöm! Ez mindent megváltoztat.
A történet tanulsága:
Lili nemcsak egy új állást kapott, hanem egy új életszemléletet is. Megtanulta, hogy a karrier és az ambíció mellett a legfontosabb dolog embernek maradni. ❤️
